Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

21 Somogy vármegye levéltára

6 A közgyűlésekről már a XVII. század végétől fogva (amikor tehát a vármegye a török világ megszűnte után szabad kialakulását újra megkezdhette) maradtak fenn némely protocollumok, de a tulajdonképpeni jegyzőkönyvek csak 1709-ben kezdődnek, mikor még Somogy Zala vármegyével volt egyesítve. Az 1704—1708. évekről egyetlen egy jegyzőkönyvet sem találtam. A legrégibb „P. 1658—1726" jelzetű kötetben a király, a kancellária és helytartótanács s a különféle polgári és katonai hatóságok rendeletei a főispánok és vármegyék átiratai, követutasítások, jelentések, megbízó levelek stb. stb. foglaltaknak, későbbi másolatban. Legnevezetesebb Sáros vármegyének 1660. szeptember 8. kelt levele, melyben többek között azt írja, hogy a Tiszántúl garázdálkodó német hadak elől a szegénység a törökhöz menekül, ebből pedig — úgymond — „maroknyi nemzetünknek elfogyása s édes hazánk utolsó veszedelme következik" (pag 13 — 19.) — Továbbá a költő és hadvezér Zrínyi Miklós főispánnak 1660. okt. 25. in nova curia

(Uj Zeriny vára?) kelt levele, melyben tudatja, hogy a tisztépítő szék tartására nem mehet le, mivel a király más tanács urakkal együtt Bécsbe hivatta és inti a vármegyét, hogy érdemes bírákat és tiszteket válasszanak, (pag. 19—20.) Érdekes a Somogyban 1711. nov. 1-tól 1712. április 30-ig téli szállásban levő kvártélyos német katonák elébe mintegy tükörül adott 12. pontból álló „Ordinaria és Requlamentum" (pag. 100—110.). A közgyűlési iratok „Acta publica" jelzet alatt őriztetnek, de az 1916. évi levéltári rendezés alkalmával még nem került reájuk sor. A vármegye 1772-ben azt jelentette a kancelláriának, hogy az összefüggő iratok csak 1715. évvel kezdődnek és a levéltár egyrésze Zalaegerszegen maradt. Rendezés alatt találtam az „Acta criminalia" jelzetű nagy iratgyűjteményt, de a polgári pöröket és más törvénykezési iratokat (Processus civÜes, inquisitiones, admonitiones etc. már régebben rendezték, sőt ezekhez 1617. évtől fogva 1785-ig elég jól használható, a derék Bezerédy levéltárnok által készített elenchusok is készültek. A Bűnperek 1695-1849-ig szintén rendezettek. Az egészen új keletű „Acta nobilitaria" gyűjteményen kívül a nemesi összeírások és investigationalis jegyzőkönyvek is figyelmet érdemelnek, de az 1848. előtti levéltári anyag tekintélyes része 1916-ban még rendetlen állapotban volt. — Az iratokhoz és jegyzőkönyvekhez nagyszámú különféle tartalomjegyzékek és mutatók vannak, de ezeket csak akkor lehet majd használni, mikor a levéltár régi rendje tökéletesen vissza lesz állítva. Van egy „Levéltári Kis Tükör" című III. kötetből álló kézirat, melyet Felsőbüki Nagy Lajos 30. éves levéltárnoki működése alatt, nagy buzgalommal és szorgalommal készített. Ebben összegyűjtötte és quasi feldolgozta a vármegye által hozott mindenféle statútumokat „a legrégibb időktől kezdve", amint írja, 1849. évig. Továbbá lemásolta a követutasításokat (1661. évtől fogva), összeállította a Gravameneket, a főispánok és megyei tisztviselők névsorát 1869-ig, a közérdekű határozatok és normatívumok mellett, a jegyzőkönyvek és iratok alapján összeállította a vármegye hiteles krónikáját és pontosan közli a levéltárra vonatkozó adatokat is 1848. május 29-ig, mikor a levéltári célokra szolgáló 4000 frt. a nemes vármegye a haza szükségeinek fedezésére a pénzügyminiszternek felajánlotta. 171