Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: II. közlemény / 163–188. o.

török háborúban és a kurucok ellen harcolt s az uralkodóház szolgálatában szerzett érdemeinél fogva a mosón vármegyei Raykon földbirtokot, Pozsony városában pedig nemesi curiát kapott adományba. 1651. évi keresztlevelétől fogva minden személyére és Viselt dolgaira vonatkozó írás megvan és ezek között egypár hadtörténeti szempontból értékes oklevelet találunk. Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. -0O018 Nógrád vármegye levéltára

3 A legrégibb közgyűlési jegyzőkönyv pergamen borítékban össze fűzött 206. fol. oldalra terjed és az 1597 — 1602. években tárgyalt közigazgatási és törvénykezési ügyekről szól. A jegyzőkönyvek nagyon hiányosak és a bennök található hely- és családtörténeti adatokat a vármegye régibb és újabb monographusai már felhasználták, sőt a híres genealógus Nagy Iván, a vármegye szülötte, a tudományos értékkel bíró levéltári anyagot jobbára fel is dolgozta. A törvénykezési ügyekről 1652. évtől kezdve külön jegyzőkönyvek maradtak fenn, polgári és büntető pöröket pedig a XVI. század végétől fogva (1582) találtam. A szorosabb értelemben vett közgyűlési iratok az Acta gyűjteményben 1790-ig, illetőleg 1814-ig rendezve vannak, de a József császár korabeli iratokat „Germanica" jelzet alatt a többitől elkülönítették (mint másutt is!) Az I. csomó Acta anni'M22—1659. felirata azonban nem felel meg a tartalomnak, mert a mohácsi vész előtt csak egy pár simplex másolatot találtam benne. Nem hagyhatom megjegyzés nélkül, hogy az 1916. évi hivatalos vizsgálatkor a levéltárban botrányos rendetlenséget találtam, mert Miskolczy-Simon János fólevéltárnok már akkor régen eltűnt a galíciai harctéren és a levéltárra egy nyugdíjas tisztviselőnek kellett volna gondot viselni, aki nem értett hozzá, de nem is törődött vele. Annál szomorúbb látvány volt, hogy míg az 1867 — 1915. évi közgyűlési jegyzőkönyvek a porban és piszokban a padlózaton hevertek, addig a jobbára értéktelen absolut korszakbeli iratok és a sorban felállított egyenlő kötésű Törvényszéki beadványi könyvek (1850—1860) kifogástalan rendben maradtak. Persze, mert ezekben senki sem kutatott. A tárgyak szerint csoportosított iratokhoz elenchusok, repertóriumok, generális mutatók és minden elképzelhető levéltári segédkönyvek vannak p.o. „Mandatorum elenchus 1549—1786'' - továbbá, „Pignorum, fascionum perennalium etc. 1437—1784". De mikor a megfelelő iratcsomókat nagy nehezen kézre kerekítettem, azokban se középkori se XVI. századbeli okleveleket nem találtam. Éppen így hiányoztak a régi iratok, az adományok, törvényes vallatások, időlátó levelek,

határjárások stb. gyűjteményéből, bár egyrészük az újabban keletkezett s a levéltárnokoknak állandó jövedelmet adó Nobilitaria gyűjteményben feltalálható. (NB. Ennek más a magyarázata, a mit az öreg Ur nem tudott! Ezek a fentebb általa említett elenchusok, „Mandatorum elenchus, 1549—1786" stb. tulajdonképpen a II. Jó166