Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Trostovszky Gabriella: Ex-librisek heraldikája / 155–161. o.

címerét általában a címlap alsó részének közepére helyezték el, és néha több díszes lapon is megismételték.

14 Olykor az ajándékozó vagy a készítő címere is szerepel a kódexben.

1 s A reneszánsz legnagyobb magyar könyvgyűjteményének, a Corvina könyvtárnak csaknem minden darabját ellátták Mátyás címerével. Az eredetileg címer nélkül készült korvinák megjelölésére Taddeo Ugolettonak, a Corvina második könyvtárosának működése idején került sor. Korábban is előfordult, hogy a könyvtár egyes darabjaiba utólag befestették a király címerét

16 de ilyen tömeges, kampányszerű munka csak az 1470-es évek második felében illetve az 1480-as években folyt.

17 Beatrix királyné önálló könyvtárának kötetei az egyesített magyar-aragon címert viselik. Ismerünk azonban olyan kódexeket is, amelyeket a tulajdonos címerén kívül annak arcképével is elláttak. A Corvina könyvtárban például több olyan kötet is található, amelybe Mátyás, Beatrix vagy mindkettőjük arcképét festette az illuminátor. Különösen érdekes ezek közül az az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött Agathias kódex, amelynek párja a müncheni Bajor Állami Könyvtárban található. A két azonos szövegű és díszítésű kódex egyikét Betrixnak ajánlották, az ő címerével ékesítették, a másik Mátyásnak szóló ajánlást tartalmaz a király címerével és arcképével.

18 A gyűjtők gyakran a könyvek külső tábláját is megjelölték nevükkel, arcképükkel vagy címerükkel. A legrégibb Üyen tulaj donjegy egy X-XI. században készült, arany betűkkel írott evangéliumon maradt fenn. A könyvet, amelyet Theophanus császár özvegye és fia III. Ottó császár ajándékozott az epternachi kolostornak, kívülről az adományozók arcképével és címerével díszítették.

19 A Corvina könyvtár kötetei sem csak a beléjük festett címer alapján azonosíthatók. A könyvek nagy része címeres vagy vaknyomásos, úgynevezett korvina kötésben maradt ránk. Koroknay Éva szerint a különböző típusú kötések a király személyes könyvtárának és a várpalota könyvtárának elkülönítését is lehetővé teszik.

20 A borítóra festett vagy nyomott könyvjegyet hosszú ideig használták egyházi testületek, városok és magánszemélyek egyaránt. így például több ilyen típusú jelvénye ismert Bornemissza Annának, Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségének,

21 Pozsony városának

22 és Báthory András bíborosnak is,

23 hogy csak néhány kiemelkedően szép darabot említsünk. A tulajdonjelölésnek még egy Magyarországon alig használt formája is virágzott Európában: a tulajdonos jelvényének a kötetek fémkapcsain könyvjegyként való alkalmazása. Magyarországon úgyszólván csak a Corvina kötetem találunk erre példákat. Ezek a vésett vagy zománc technikával készült kapcsok a Hunyadi család hollós címerét vagy a vágásokból és a cseh oroszlánból összetett, szívpajzsban hollót ábrázoló magyar címert mutatják.

24 A XV. században, a könyvnyomtatás felfedezésével szinte egyidejűleg új fajta könyvjegyek jöttek divatba. A tulaj donjelölő bejegyzés és a festett címer helyett a könyvtől elválasztható, külön lapon sokszorosított könyvjegyet kezdtek használni. Ezt a tulajdonos jelvényét ábrázoló kártyát csak igen későn, a XVIII. századtól fogva nevezték exlibrisnek. A gyűjtők korábban is előszeretettel jelölték meg könyveiket „Ex libris X. Y." formulával, és mivel leggyakrabban ezt használták, legegyszerűbb volt így nevezni az új könyvjegyet is. 157