Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szőcs Gábor: Gróf Széchenyi Ferenc angliai útinaplójáról / 141–154. o.

tetett úgy hazája sorsa, mint szűk családjának helyzete iránt. Társadalmi előmenetele és egyéni vagyoni helyzete is egyre gyarapodott. Már pappá szentelése előtt kéri maga és családja számára — apja érdemei fejében — a nemesi címet, melyet címerrel együtt hamarosan el is nyert Pályája során fokozatosan szerez az adományul kapott birtokok mellé újabb részeket. így halálakor egy hazai viszonylatokban igen tehetős birtokosnak mondhatja magát. A hősi halált halt apa második fia Lőrincz, ki 1630-ban nősül, s házasságából négy gyermek születik. Gyermekei közül kettő nagybátyjuk példáját követve pappá lett, kettő pedig világi pályán jeleskedett. A közben érsekké lett György 1648-tól folyamatosan támogatja fivérét és annak családját. Lőrincz gyermekei közül György (II.) a török elleni vitéz magatartása miatt több birtokot kap. A család vagyona tehát tovább gyarapszik. A másik fiú, ki a papi pályát választotta, kalocsai érsekként közvetítő szerepet vállal Rákóczi és az udvar között a szabadságharc idején. Ő a család második érseki rangot elnyert tagja alig hat évtized lepergése alatt. Személyét egyébként örök bizalmatlanság övezi az aulikusok és ellenzékiek részéről egyaránt. Ő nyeri el családja és maga számára 1679-ben a grófi címet. Unokaöccse, Zsigmond már mint gróf születik. Az ő fia, gróf Széchenyi Zsigmond (II.), ki a Nádasdy-huszárok első kapitánya, lesz Ferenc apja. Neje, Cziráky Mária egy szintén nemrég grófi rangra emelkedett család sarja, 1723-ban lettek grófokká. Széplaki kastélyuk az Eszterházyak által elzálogosított uradalom központja, ahonnan hamarosan átteszik családi székhelyüket Cenkre. Itt a kastély fényűző kiépítését ugyan Széchenyi Zsigmond és Antal bátyja kezdi, de az építkezés igazán Széchényi Ferenc idején teljesedik ki. A kis Ferenc gróf gyermekéveit részben Széplakon, részben pedig Cenken töltötte. A tudományokba való bevezetését eleinte házitanítóktól nyeri. 1764-ben elkerül a szülői háztól, középiskolai tanulmányokat folytat Sopronban és Nagyszombatban. Sopron nem jelentette a családtól való teljes elszakadást, csak a szűk családi körből lép ki. Már az 1720-as évektől vannak Széchényi családi tulajdonban lévő épületek a városban.

2 Középiskolai tanulmányait, amelyet mind Sopronban, mind Nagyszombatban a jezsuita rend által fenntartott intézményben folytatott, 1772-ben fejezte be. Ez idő alatt változtatott a család véglegesen lakóhelyet. Még ugyanebben az évben kezdi el tanulmányait Széchényi a bécsi Theresianumban. Az 1745-ben kapuit nyitó, Mária Terézia által a nemes ifjaknak alapított iskola igen maradandó hatást gyakorolt a gróf egyéniségére és jellemére. E hatás alapvetően az akkoriban ott tanító művelt, kiváló szellemiségű felvilágosult egyéniségeknek köszönhető. Befolyásuk nem csak Széchenyire, de a korszak Bécsére s talán mondhatjuk, az egész Monarchia későbbi politikavezető hivatalnok-arisztokráciájára is jelentős volt. Széchenyi 1772. október 31-én kezdi meg jogtudományi tanulmányait a hírneves intézményben. Tandíjként évi 100 aranyat fizetett. Hallgatótársai voltak többek között gróf Apponyi Antal, gróf Batthyány Ignácz (később mindketten könyvtáralapítók) és gróf Festetich György, a későbbi „Georgjcon" alapító, a leendő sógor és legjobb barát. Tajián a jogi fakultást is Festetich miatt váasztja. A kimondottan szaktárgyak mellett a hallgatóknak jártasságot kellett szerezniök a lovaglásban, vívásban, táncművészetben és nem utolsó sorban az európai nyelvekben.

3 142