Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pandula Attila: A Magyar Történelmi Társulat Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekciójának megalakulása / 129–131. o.

Már korábban is jelent meg néhány kisebb-nagyobb tanulmány a heraldika körében. Legutóbb már több könyv, naptár foglalkozott ezzel az érdekes történeti segédtudománnyal. Hasonló fejlődés tapasztalható más területeken is. A nagyarányú nemzetközi és hazai érdeklődésnek több forrása van. Egy-egy nagy társadalmi átalakulás után hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az emberek a történelem részletkérdéseivel foglalkozzanak. Hozzájárul ehhez, hogy a történetírás az extenzív szakaszból az intenzívbe lépett, egyre inkább a konkrét kérdéseket vizsgája. A kutatás középpontjába a cselekvő ember, a mindennapok kerülnek, ezt elsődlegesen források alapján vizsgálják. A források ismerete, tudományos feldolgozása, felhasználása, megfelelő kritikája a történeti segédtudományok, illetve a forrástudományok körébe tartozik. A történeti segédtudományok modern irányzata a társadalomtörténet irányába mutat, hiszen a tudományok mindegyike vizsgálódásainak középpontjába az embert és társadalmi viszonyait állítja. Ez egyben az értékes hagyományok megőrzését, ápolását, de a megújulást is jelenti. A történeti segédtudományokkal foglalkozó szakemberek, érdeklődők már évekkel ezelőtt beszéltek egy szakmai egyesület, társaság megalapításának szükségességéről. A szdes körű érdeklődést jól tükrözte az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék által rendezett ülésszakok látogatottsága. (1981. 800 éves a magyar hivatali írásbeliség, 1982. Fejérpataky Emlékülés). 1982-ben szakemberek, érdeklődők dr. Csapó György Várfok utcai lakásán gyűltek össze, s határozták el egy, a történelmi segédtudományok művelőit összefogó tudományos egyesület megalapítását. A célkitűzések megvalósítására ígéretes keretet jelentett a nagy tradíciókkal rendelkező Magyar Történelmi Társulat. Ennek keretében került sor Archeográfiai, Heraldikai és Genealógiai Szekció megalapítására. 1983. május 3-án az ELTE BTK tanácstermében Pöiöskei Ferenc professzor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja nyitotta meg ünnepélyes keretek között az alakulóülést. Beszédében szólt a forrástudományok, történeti segédtudományok korábbi hátrányos helyzetéről. Ezt követően méltatta ezeknek a tudományágaknak jelentőségét. Beszélt a széles körű érdeklődésről, az oktatás és a történeti segédtudományok kapcsolatáról. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben éppen az egyetemen színvonalas bázis alakulhat ki a Szekció tudományos támogatására. Kállay István professzor beszámolt a történeti segédtudományok jelentőségéről, az utóbbi években tapasztalható nagy érdeklődésről. Ismertette a Szekció előtt álló feladatokat. A Szekció elnökévé Kállay István professzort, alelnökévé Bertényi Iván egyetemi docenst, titkárává e sorok íróját választották meg. Az ülésen részt vettek a Magyar Történelmi Társulat képviselői, közöttük Rozsnyói Ágnes. Az eseményre nagy tömeg gyűlt össze, sokan rögtön beléptek a Szekcióba, s megígérték, hogy a megalakulásról barátaiknak, ismerőseiknek is beszámolnak. Az ülésen részt vett az Osztrák Heraldikai Társaság képviselője is, aki néhány szóban méltatta a Szekció megalakulásának jelentőségét. A Szekció előtt számos komoly feladat áll. Fő célkitűzései közé tartozik tudományos ülések, vitaestek szervezése. Távlati elképzelései közé tartozik a témakörrel kapcsolatos publikációk megjelentetése. Évkönyvet, folyóiratot szeretnénk megjelentetni. A Szekció a történelmi segédtudományokat széles körben értelmezi, tevékenységét is igyekszik ennek megfelelően kialakítani. így szeretné összefogni a legnépszerűbb törté130