Levéltári Szemle, 33. (1983)

Levéltári Szemle, 33. (1983) 1–3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Herczeg Mihály: Adalékok a nagy és középbirtok területi változásaihoz a századfordulótól a felszabadulásig Orosházán és környékén / 93–128. o.

A Viharsarok agrárszocialista mozgalmai a kilencvenes évek elején arra késztették a megyei és országos vezetőket, hogy keressék az útját—módját a szociális feszültség csökkentésének. A sokféle javaslat közt első helyen állt a parcellázás kérdése. Az agrárproletárokat házhelyek juttatásával és néhány holdas birtokocskával leszerelhetőknek gondolták. Konkrét javaslatok is születtek, hol, melyik uradalomból hány hold földet kellene a kormány támogatásával megvenni a nincstelenek számára, vagy tartós haszonbérbe adni. így került szóba többek közt báró Piret Lajosné sámsoni uradalmából 2-300 hold kiosztása. A földbirtokosok felismerték a parcellázásban a jó üzletet is. Most gyengébb minőségű földjeiken magasabb áron túladhattak. A befolyó összegből adósságaikat rendezhették, megmaradó gazdaságuk felszerelését korszerűsíthették. A belterjesség fokozásával, a szakszerűbb gazdálkodással a parasztságot a jobb piacokról kiszorították, gazdasági fölényüket megtarthatták. S mindezt a szegényparasztság koplalással megtakarított pénzecskéjének a felhasználásával! 1899-ben a sort a gróf Trauttmannsdorf birtok felparcellázása nyitotta meg az orosházi, apácai, csabai, nagyszénási, csorvási, és kaszaperi határban. Ezt a vállalkozást, mint jó üzletet, Orosháza elszalasztottá. A vállalkozóbb békéscsabaiak tetemes haszonnal adták aztán tovább a parcellákat az orosházi parasztoknak. Különösen érvényes ez a 497 kh-nyi ún. Bónumi résznek a szegények közti felosztására. 1901-ben a szentetornyai határban kollektív vásárlás útján mérték szét az orosháziak közt a 2330 kh-as báró Schossberger Zsigmond-féle birtokot. A község negyvenéves jelzálogkölcsönnel holdanként 330 Ft-ért (660 koronáért) adta át a vállalkozó gazdáknak. Ügyeltek arra is, hogy a szegényebbek száját is betömjékj 500 kh-at 1—5 holdas parcellákban mértek ki az egykori uradalmi birtok közepén. Ez a terület néhány éven belül betanyásodott „Sós tanyák" néven. Az orosháziak szájhagyománya szerint azért került sor a parcellázásra, mert az uraság „Sósberger" könnyelmű életmódot folytatott. Egy nyáron pl. négy km hosszú útszakaszt sóval felszóratott s azon szánkóztatta meg Péter Pálkor a híres pesti színésznőt, Fedák Sárit. A gróf egyetlen hét alatt dorbézolta el vagyonát. Miután a bank kezére került, az osztotta fel a parasztok között.

16 A következő években gr. Károlyi Mihály, mint kiskorú testvéreinek gyámja, többfelé folytatott tárgyalásokat a parcellázásokról. Legérdekesebb köztük az, amelyet a vásárhelyi Földmívelő Munkáskör kezdeményezésére folytatott a réti birtokok parcellázása körül. Sor került Békés megyei parcellázásra is. A legjelentősebb az 1906. évi, amikoris meghirdette az uradalom a sámsoni határban a gyulamezei uradalom, Nagyszénás határában pedig Kisszénás felparcellázását. Orosháza község ismét vállalkozott a kollektív vásárlásra. A „földvételi bizottság" hirdetményben közölte az érdekeltekkel, hogy Orosháza községe megvásárolta a gróf Károlyi István tulajdonát képező ún. „Gyulamezei uradalmat", mely a Békéssámson határában elterülő Gyulamező, Takaros, Melinda és Cserepes néven ismert 7184 holdas birtokból, (5008 kh) és a Nagyszénás község határában fekvő „Kisszénás" néven ismert mintegy 2454 kishold (1689 kh) területű két birtoktestből áll. A vételár 2/3 részét 1906. szeptember 29-ig be kellett fizetni, 1/3 részét pedig 10 év alatt letörleszteni.

17 Gyulamező ben főleg orosházi, tótkomlósi és vásárhelyi gazdag parasztok tudtak e szigorú feltételeknek megfelelni. Székács József is ekkor vásárolt 413 holdat, Haász Antal 105