Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - IRODALOM - V. Székely György: Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: Szeremle középkori oklevelei a Zichy okmánytárban. Baja, 1980. / 456–457. o.

Már recenziónk elején kitértünk a repertórium gyakorlati hasznosságára. Különösen fontos ez a mi esetünkben, hiszen az orvostörténet művelői közt sok a klinikai gyakorlathoz kapcsolódó orvos, akik nem mindig „akadémikusán" kutatnak s gyakran olyan adatokra van szükségük* amelyek az orvosi „modus operandi" szférájába tartoznak. Tamáska Péter Kapocs Nándor—Kőhegyi Mihály SZEREMLE KÖZÉPKORI OKLEVELEI A ZICHY OKMÁNYTÁRBAN Bajai dolgozatok 4. Baja, 1980. A helytörténeti forráskiadványok napról-napra gyarapodó sorában viszonylag ritkán tűnik fel olyan kötet, amely kizárólag középkori forrásokat ad közre. Ezért örvendetes a bajai Türr István Múzeum sorozatában legutóbb megjelent kiadvány, amelyben egy Baja melletti község, Szeremle középkori történetére rávilágító forrásokat tett közzé Kapocs Nándor és Kőhegyi Mihály. A Zichy család okmánytárában korábban már kiadott oklevelek közül a Szeremlével kapcsolatosakat ezúttal magyarra fordítva kapják kézhez a helytörténeti kutatók és a lakóhelyük múltja iránt érdeklődők. A kötet bevezetője rövid áttekintést ad az oklevélkiadási gyakorlat kialakulásáról, az oklevelek kiadását megelőző eljárásokról, az okleveleket kibocsátó testületekről és személyekről. A kötetben található 89 oklevél kétharmada (59 db) három kibocsátó, a bodrogi alispán, az országbíró és a kalocsai káptalan között oszlik meg. Ebből 23-at Bodrog megye alispánja és szolgabírái állítottak ki, s ez egyben a nemesi vármegye szerepének jelentőségét is tükrözi. Itt kezdetben csak egy, később kettő, majd három alispán működött, akik a szolgabírákkal együtt végezték a vármegye igazgatását és a hivatalos ügyek intézését. Míg más megyéknek rendszerint négy szolgabírája volt, Bodrog megyének csak kettőt találunk. Kiválasztásuknál valószínűleg a területi elv érvényesült. Ugyancsak ez figyelhető meg a szolgabírák munkáját segítő megyei emberek kijelölésénél is. A nemesi vármegye igazságszolgáltatásának fontos része volt a megyei közgyűlés (generális congregatio). A bevezető írója szerint más megyékkel ellentétben Bodrog megyében nem a nádor vezette ezeket, hanem a macsói bán, mivel a déli megyék királyi kúriához tartozó ügyeiben is a bán volt illetékes. Az 139l-es congregatio e kötetben is megtalálható oklevele esetében valóban helytálló ez a megállapítás, de ugyanakkor egy korábbi megyegyűlést (1364-ben) a nádor vezetett (Zichy III. 173. sz.). A szeremlei okleveles anyag alapján a jogszolgáltatásban fontos szerep jutott az országbírónak is, hiszen 18 oklevelet adott ki Szeremlével kapcsolatos ügyekben. A bevezető szerzője felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy míg az országbíró oklevelei rendszerint a 456