Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

összesítő és nyilvántartó elemző és revíziós pénzügyi számviteli ár. A főkönyvelőségek általános feladata lett: a minisztérium, illetve főosztály munkájában a gazdaságossági elv érvényesülésének, az állami vagyon megőrzésének ellenőrzése, a gazdasági eredmények folyamatos ismertetése, a főosztályok, minisztérium mérlegeinek és beszámolóinak elkészítése, a pénz- és hitelgazdálkodás irányítása. Az összesítő és nyilvántartó osztály (illetve csoport) a következő adatokat gyűjtötte: havi nyersmérleg, negyedévi és évi mérleg és ered meny kimutatás, globális önköltségi terv és teljesítése, összehasonlítható árutermelés önköltsége, önköltségcsökkentési tervteljesítés adatai, kiemelt cikkek utókalkulációja, pénzügyi terv- és tényszámok, béralap terv- és tényszámok, állománycsoportok létszáma, nyereségelőírás, befizetés, veszteségtérítés adatai, forgóalap-állomány, hitelállomány és változásai, tíznapos pénzügyi jelentések, forgóeszköz forgási sebessége, csökkentési terv-, ill. tényszámai, árváltozások, működő üzemek beruházásainak, illetve felújításainak pénzügyi terve, ennek megvalósulása, legfontosabb nyersanyagok és árukészletek állománya, állományváltozása, alapítási és átszervezési költségek, nyereségvisszatérítés, igazgatói alap. Az elemző és revíziós osztály (illetve csoport) feladata lett a negyedéves mérleg és eredménykimutatás elkészítése, a vállalati, illetve szakmai önköltségi, a pénzügyi és hitelterv végrehajtásának ellenőrzése. Ellenőriznie kellett a szolgáltatott adatok helyességét, a pénzügyi tevékenységet, illetve a gazdaságosság érvényesülését. A pénzügyi osztály (csoport) tevékenységi köre elsősorban a pénzügyi tervezésre és az operatív feladatokra terjedt ki, így mindenféle pénzügyi tervek felülvizsgálatára, önköltségi tervek előkészítésére, a hitelkeret véleményezésére, a minisztérium, illetve a főosztály pénzügyi keretével, tartalékkeretével való gazdálkodásra. A számviteli, illetve az árosztály (csoport) feladata a nevüknek megfelelően alakult, ügykörüket nem részletezzük. A főkönyvelőségekről szóló Népgazdasági Tanácsi határozattal egyidőben jelent meg az ipari trösztökről szóló utasítás (124/6/1951. NT sz. h.). Ez ugyan nem érintette közvetlenül a minisztériumok ügykörét, szervezetét, mégis említést érdemel ezen keretek között. Ezzel az intézkedéssel az 1948-as államosítások után szervezett középirányító szervek, az ipari központok megszűntek. Október 18-án a Népgazdasági Tanács a beruházási szervezet átalakításáról határozva (362/20/1951. NT. sz. h.) kimondta: „Azoknál a termelő vagy egyéb olyan minisztériumoknál, melyeknek egyes iparági (szakmai) főosztályai által irányított területen különösen sok és fontos beruházás kerül megvalósításra, ezeken az iparági (szakmai) főosztályokon beruházási osztályokat, illetőleg csoportokat kellett szervezni. Ezeknek feladata a főosztály irányítása alá tartozó beruházások tervfeladatainak kidolgozása, jóváhagyásra való előkészítése, továbbá az egyedi beruházások átadásával és üzembehelyezésével kapcsolatban a minisztériumra váró feladatok ellátása." 92