Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: A levéltár és a városrendezés / 5–12. o.

Magyarország egyik legszebb műemlék kisvárosa Kőszeg. Itt a részletes rendezési terv az archív források alapján rögzítette a ma nem látható városfal nyomvonalát is és előírta annak feltárását. Amikor az egyik kijelölt telken építkezni akartak, itt elő is kerültek a szint alatt a városfal maradványok. Ugyancsak levéltári kutatást igényelt, amikor az utóbbi években Pécsett és Egerben váratlanul egyre több utca- és házbeomlás történt. E jelenség oka a középkori és török időkből fennmaradt régi pincerendszerek és földalatti folyosók túlterhelése, amelyek létezése az idők folyamán feledésbe merült. Kiderült, hogy a levéltárakban valóban hasznos utalások találhatók a régi objektumokra vonatkozóan és hogy ezeknek az ismereteknek rendkívüli gyakorlati jelentőségük van a további balesetek elkerülését célzó biztonsági munkálatoknál. A külföldi gyakorlat hasonló a hazaihoz, a levéltári forráshelyek azonban általában gazdagabbak. A német kollégák a nyomdai úton közkinccsé tett forrásanyagot (R. Stecke, W. Dilich, Merian művei) használják fel a várostervezésnél és ezért nem kényszerülnek intenzív levéltári kutatásra. E kiadványokra támaszkodva készítik el az ún. cél terveket, városanalíziseket. Gazdasági levéltári anyagok alapján szerkesztik fel a régi város-sziluettet, és erre a tervlapra fejlesztési javaslataikat. Számtalan, ilyen metodika alapján készült tervdokumentációt volt alkalmam látni. A városfejlesztési szabályzatokkal is befolyásolható. E gyakorlatot már a történeti időkben is alkalmazták, gondolok itt például az Augsburg-i Fuggerei-re, Ludwigsburg, Potsdam stb. építkezéseire. A ránk maradt szabályzatok segítséget nyújthatnak a szakembernek a történeti városmag rekonstrukciójához. Példának említem a brüsszeli Városi Levéltárban őrzött, 1808. évi utcaképszínezési szabályzatot, amelynek alapján ma történetileg igazolható utcaképszínezés készülhet. A korunkban oly időszerű természet- és környezetvédelmi törekvések jelentős része a történelmi zöldterületek helyreállításával és megtartásával valósíthatók meg. A kertek és parkok rekonstrukciójánál is a levéltári forráskutatás a legbiztosabb munkamódszer. Az egyes épületek helyreállításánál sokkal mélyebb és szerteágazóbb kutatás szükséges, mint a városrendezési tervezésnél. Ezek az egyes épületek alkotják azonban az együtteseket, amelyek végső soron meghatározzák a fejlesztési koncepciót. Nemcsak műemlékvédelmi vagy művészettörténeti célokat szolgálhat a levéltári kutatás. Hasznossága nyilvánvaló, amikor például átépítéseknél a kutató a levéltári forrásokban fontos műszaki adatokat talál vagy meglevő anyagok felhasználásával megtakaríthatók a költséges felmérések. A levéltári források hasznossága független a kutatási cél jellegétől; a különbség csak annyi, hogy a kutatás különféle fondokban történik. Az építészet területén kiemelkedő jelentőségű intézmények a kanadai Országos Építészeti Levéltár és a Moszkvai Építészeti Múzeum. A levéltár használata A levéltári forrásanyag akkor hasznosítható, ha használható! Mit értsünk a látszólagos szójáték alatt? Az elmondottak rövid ízelítőt adtak abból,hogy a városrendezésben részt vállaló különféle szakágak képviselőinek az archív forrásanyagokra kell támaszkodniuk. s