Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - KRÓNIKA - Virágh Ferenc: Közgyűjteményeink tudós szervezőjére emlékezve: 125 éve született Fejérpataky László / 467–468. o.

Az egyetemen folyó levéltáros képzés egyik oszlopa Fejérpataky László lett, mint a történelmi szeminárium vezető tanára, aki elvégezte a hallgatók felkészítését jelentősen megkönnyítő szemináriumi könyvtár megszervezését is. Szárnyai alól az évek múlásával a jól képzett levéltári szakemberek egész sora indult el. 1885. július elején, az országos kiállítást kísérő rendezvényként kongresszust tartott a Magyar Történelmi Társulat. Fő referátumát Fejérpataky László egyetemi magántanár tartotta. Javaslatot tett a történelem segédtudományai oktatása feltételeinek jobbítása, hatékonysága fokozásának érdekében. A párizsi és a bécsi gyakorlat átültetését, a Magyar Történelmi Intézet megszervezését is indítványozta, amely az egyetemi tanulmányokra épülő (posztgraduális) szervezett továbbképzés intézményeként, két éves oktatási idő­ciklusokra tagoltan működne, levéltári, múzeumi, könyvtári szakemberek képzésének célzatával. Ez utóbbi felvetés maradt. A több mint fél évszázad múlva létrejött azonos nevű intézmény - a mai Történettudományi Intézet elődje - más célt szolgált. Ha nem akarnánk is fokozni teljesítményének jelentőségét, önmagában emellett szólna a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárban vállalt szerepe, amelyet az egyetemi munkakör megtartása mellett játszott. 1882-ben nevezte ki a kormányzat a múzeum országos könyvtárának fejlesztése érdeké­ben a levéltár (kézirattár) vezetőjévé. Ebben aminőségben a szinte ömlesztetten álló kézira­tos anyag szakszerű csoportosításának rendszerét felépítette, és célul tűzte ki a múzeum nagy nevű alapítója szándékának, a hungaricum-gyüjteménynek létrehozását. A gyarapítást három irányban indította el: 1. hagyaték-ajándékozást, -megvételt kezdeményezett; 2. kiter­jedt összeköttetést szervezett külföldi könyvkereskedésekkel (antiquariumokkal) felvásár­lás érdekében; 3. jogszabálymódosításban vett részt. Megszerezte Kisfaludy Sándor és Kossuth Lajos könyvtárát, Szigligeti, Erkel, Gyulai, Jókai, Arany irodalmi hagyatékát vagy több kéziratát, az Ibrányi család okleveleit stb. Tetemes a növekedés a századfordulóra. Ami a jogszabály módosításában való részvételét illeti, az 1848. évi XVIII. te. hézagá­nak megszűntetéséről van szó. A köteles sajtópéldányok - az újság, könyv, aprónyomtat­vány előírt példányszámainak - az országos központi könyvtárba, térítés nélkül történő eljuttatását a törvény előírta, de büntető következmény nélkül. A Fejérpataky tói fogal­mazott tervezet, majd az országgyűlés által megszavazott jogszabály (1897:XLI. te.) 100 Ft-ig terjedő büntetést szabott ki a mulasztókra. Az összeg messze nem a maival azonos értékű! Az intézkedés értelmét a számok igazolják: míg 1897-ben — a törvény meghozásának évében — 5461 könyv, 3586 aprónyomtatvány, 67 302 hírlap az állag­növekedés, a következő évben 10 530 könyv, 23 479 aprónyomtatvány és 81 206 hírlap. A növekedés ollója 20 és 550% között mozog! De ennél lényegesebb a máig is felül­múlhatatlan gyarapítás-szisztémák kitalálása. Ritka, nagyformátumú, gyakorlati, tudós ember volt Fejérpataky László. A két év­századba ívelő életműve - 1923-ban hunyt el - gazdag, sokoldalú a szó szoros értelmében. Méltán tartott emlékének tisztelgő tudományos ülést a közelmúltban az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történelem Segédtudományai Tanszéke. Az emlékező előadások az aktuális tudóst, az 1895-től tanszékvezetőt, a tanárt és kolléga elődöt idézték. 468

Next

/
Oldalképek
Tartalom