Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - IRODALOM - Máriaföldy Márton: Haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében. Fejezetek hat évtized történetéből. Szeged, 1982. / 450–453. o.

Kollár történeti és jogtörténeti alaposságát már 1762-ben a királyi kegyúri jogról írott művében megmutatta. E munkájának a célja: bebizonyítani, hogy a magyar király egyházi ügyek felett is rendelkezhet, sőt meg is adóztathatja az egyházi javakat. Ezenkívül megpróbálja bebizonyítani, hogy a királyi abszolutizmus jogosult a rendek megkérdezése nélkül, törvényhozói hatáskört kifejteni. A rendek csak a feudális anarchia idején ragadták magukhoz a királyi hatalom egyes alkotóelemeit, amit azután Werbőczi a Tripartitumban fektetett le. A nemesség ettől kezdve nem tett mást — Kollár szerint —, mint e jogait védte. Kollár műve elsősorban a klérus ellen irányult: 1763-ban ennek hatására közölte az uralkodó Esterházy kancellárral, hogy a magyarországi várak fenntartásából a klérus sem vonhatja ki magát. E célból minden beneficium jövőbeni adományozásakor a bevételek egy részét e célra kell fenntartani. Mindezt Mária Terézia minden pápai jóváhagyás nélkül nyilatkoztatta ki, a Kollár által kifejtett és bebizonyított királyi jogaira hivatkozva. Néhány héttel az 1764. évi országgyűlést közhírré tevő rendelet előtt látott napvilágot Kollár másik műve, amely nemcsak a klérus, de az egész nemesség előtt gyűlöltté tette. A törvényhozó hatalom eredetéről és gyakorlatáról szóló munkájában merészen és leplezetlenül támadta meg a nemesség kiváltságait, amelyeknél magát a közterhek viselése alól kivonta, azokat kizárólag a szegény adózó nép vállaira tolta. Werbőczi Hárinaskönyvét kíméletlenül megtámadta, hiányosnak, a kor követelményeihez képest elavultnak állította. Múlhatatlan reformként tűzte ki a nemesség egyenes megadóztatását, első lépésként a honvédelmi terhek és a nemesi felkelés igazságosabb szabályozását. A könyvek rendkívüli hatása lett a nemességre és a papságra: az összeült országgyűlés bizottságot küldött ki a Kollár-ügy megvizsgálására. Külön érdekesség, hogy a bizottság tagjai között egy városi követet, Kreskay János fehérvári bírót is ott látjuk. Mindezt Csizmadia Andor abból a szempontból írta le, hogy bemutassa a német nyelvterületet tudományos közvéleményének Kollár Ádám Ferencet, a magyar jogtörténet első, fáradhatatlan európai szintű kutatóját, akinek munkáiból a mai generáció is sokat meríthet. „Tevékenységének értékét — mondja a szerző —, a Habsburg-Abszolutizmus ellentmondásai határozták meg, quorum pars magna fűit". Kálky István HALADÓ IFJÚSÁGI MOZGALMAK CSONGRÁD MEGYÉBEN FEJEZETEK HAT ÉVTIZED TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztette: HEGYI ANDRÁS Kiadja a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága Politikai Képzési Központja Szeged, 1982. 558 oldal E tanulmánygyűjtemény a KISZ megalakulásának 25. évfordulójára készült, és ez év első felében került a könyvesboltokba. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a kötet az idén már a második olyan munka, amely kifejezetten az ifjúságról és az ifjúság számára készült. (Az első a Komócsin Zoltán életpályáját bemutató mű, aki egyébként mozgalmi tevékeny450