Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - ADATTÁR - Halász Imre: Zalaegerszeg régi címere: a város feudális és kapitalista kori pecsétje alapján / 415–422. o.

8. ábra A védőszent ábrázolása mellett a legfontosabb az évszámmal ellátott pecsétek körirata. Ez utalhat arra, hogy először 1640-ben vésték meg Egerszeg mezőváros pecsétjét. Ezt támasztja alá az is, hogy Kapornak 1566-os törökök általi felégetése és Kanizsa 1600-as eleste után a vármegye a mocsárral körülvett, természetes védelmet élvező, várral és helyőrséggel rendelkező Egerszegre tette át az ítélőszékét és közgyűlését, így ezidőtájt ki kellett alakulnia a városi igazgatás és bíráskodás megfelelő szervezeteinek. Ennek az első pecsétnek (melynek ábráját nem ismerjük) lenyomata fekhetett mintaként a kovács előtt, aki megpróbálta rekonstruálni az időközben elveszett pecsétet. (A törökök 1567-ben dúlják fel először, majd 1641-ben teljesen felégetik a mezővárost). Az első pecsét valószínűleg ebben az időben veszhetett el;

12 majd a nyugalmasabb idők kezdetével újból, most már vésnökkel megvésette a mezőváros azt a pecsétet, amelyet később használt. A 2., 3. és 4. ábrán látható pecsét a XVIII. század elejéről származhat, mikor a város abban a hiú reményben élt, hogy CIVITAS — szabad királyi városi - rangot kap, és így vésette meg pecsétjét, melyet az 5. ábrán látható pecsét váltott fel, mikor világossá vált a város vezetői előtt, hogy Egerszeg továbbra is mezőváros - OPPIDUM - marad és a felsőbb hatóságok rákényszeríthették a várost, hogy hivatalos jogállását tükröző pecsétet használjon. A pecsét el is készült, de a régi, a várost CIVITAS-nak jelző pecsétet még hosszabb ideig tovább használták. A latin köriratú pecsétet az 1840-es években kezdi felváltani - a magyar nyelv hivatalossá tétele után - a magyar köriratú pecsét, de a régi alkalmazása sem marad teljesen el, csak ritkábbá válik. Egyébként pontosan meghatározhatatlan a mezőváros hivatali gyakorlatában, hogy mikor melyik pecsétet használták. A 6., 7., 8. ábrákon látható pecséteken Holub József a korbácsot vitorlás hajóval azonosítja, ezt a jelölést cikkében a következőképp magyarázza: „Mária Magdolna úgy látszik a Zala vizén vagy kiöntésén áll, s ezért látható a bal sarokban kis vitorlás hajó."

13 Holub József megállapítása téves. Egyrészt Mária Magdolna attribútumai közé tartozik a korbács, másrészt a Zala folyó sohasem volt akkora, hogy azon akár egy kisebb vitorlás is haladhatott volna. A pecsétábra magyarázata: a város valamennyi attribútumával 419