Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: Föglein Antal kései másolataiban és kiegészítéseivel / 391–414. o.

Tudja, hogy eddig is csak kénytelenségből hajtottak fejet a győzedelmesnek, amit legjobban saját magáról tudhatott, mert mikor Rákóczi szerencse csillaga már tűnőiéiben volt, Péter báró nyakrafőre sietett a császár hűségére és De Viard generális pártfogásával olyan nagy gratiába esett, hogy a családjától confiscált Krasznahorka várát adományképen visszanyerte (1709. decemb. 10.) és ráadásul Gömörvármegye főispáni helytartója lett. írja továbbá, hogy szívesen fölmegy Bécsbe a vármegye dolgában, ha útiköltséget és „váamely discratiót" (ajándékot) küldenek neki, mert ebben a szűk időben ugyan rá fér. De a békét már megkötötték, mikor végre rá szánta fejét a bécsi útra, hogy elnyomorodott s elpusztult hazájának szolgálhasson (1711. máj. 2.) és sürgeti a vármegyét, hogy gondoskodjék, mert igen költségtelen állapotban van. A levéltári nagy teremben egy kis festett fenyőfaládában, melyről senki sem tudott közelebbi felvilágosítást adni, a Bay család XVI. és XVII. századbeli iratait találtam. Közöttük Miksa király 1571. évi adományát a sárospataki várhoz tartozó Kenézlő birtokról. Bay Ferencz munkácsi várkapitány részére, továbbá Bay Mihálynak 1605-ben Dévény várában kelt végrendeletét, melyben, mivel neki magva szakadt, Dévény várát és uradalmát testvéröccsének, Kenézlői Bay Ferencnek hagyta. Ugy látszik, ennek is magva szakadt, mert birtokain a Hanny (?) Szepessy, Mezőssy, Koós, Várady, Zsarnay stb. családok tagjai mint leányági successorok osztozkodtak. Az iratokból csaknem kétség nélkül megállapítható, hogy a levelesládát melyben pontos Elenchust is találtam, a Gömörből - hallomás szerint — már kipusztult régen nagybirtokos Koós család valamelyik tagja deponálta. A levéltárnoknak különösen figyelmébe ajánlottam, mert a Bay, Teges, Keglevich, Hanvay, Lengyelfalvi, Erős stb. családoknak vérséges kapcsolataira, valamint a dévényi és kenézlői birtokjog esetére nézve fontos iratok voltak benne. Föltehető, hogy a csehek — mint elösmert cultur-nép — a maguk módja szerint — more bohemica — fogják tovább conserválni. Eredeti, kézzel írt kései másolat — Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 11 Győr vármegye levéltára

19 A levéltár már régtől fogva jó szolgálatot tesz a történetirás ügyének, de azért a kutatók még mindig sok érdekes és tanulságos dolgot találhatnak benne. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1580. évben kezdődnek, de 1593- 1607-ig hiányoznak és erről az ország történetében is nagy jelentőségű időszakról mindössze csak egy pár protocollum töredéket találtam. Legnagyobb rendezett gyűjtemény a jelzete szerint 1480-ban kezdődő és 1700-ig folyó Törvénykezési és közigazgatási iratok, amely gyűjteményhez a tudós Ráth Károly két kötetből álló u JI. Főlajstromot készített. Az /. csomó 1615-ig terjed, de ebben csak 405