Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András feljegyzései a vármegyei levéltárak helyzetéről, 1914–1916: Föglein Antal kései másolataiban és kiegészítéseivel / 391–414. o.

„Van egy 1568—1785-ig terjedő „Elenchus chronologicus processuum' melynek segítségével a csomóba kötözött és folyó számokkal ellátott pöriratok könnyen feltalálhatók". (NB! Készült II. József ismert rendeletére a jogügyi iratok szétválasztása kapcsán!) „A közérdekű iratok 1600 évtől fogva tartalmuk szerint vannak csoportosítva, illetőleg szakok szerint rendezve p. o. „Ecclesiastica", „Religionaria", „Orphanalia", „Nobilitaria" stb. Az elenchusok és más levéltári segédkönyvek is a rendszernek megfelelőleg készültek. Köztük sok historicumot találunk." E levéltári adatok általában véve Bocskay István, de különösen Bethlen Gábor hadjáratára a szabad hajdúk viselt dolgaira, a török hódoltságra, Balassa Zsigmond és Kollonits fogságára, az egyházi állapotokra, felekezeti villongásokra, az országgyűlési tárgyalásokra (követi utasítások és jelentések) s a későbbi idők minden nevezetesebb hadi és politikai eseményeire élénk világot vetnek. A vármegyéhez küldött levelek között az országnak csaknem minden számot tevő embere előfordul. A bányamüvelés történetére vonatkozólag is sok értékes tudósítást találunk s ezzel kapcsolatban megemlitjük Körmöcbánya város tanácsának Waldreich Zacharias bányamester ellen a vármegyében beadott 1666. évi panaszát, melyben azzal vádolják, hogy a polgárok felett vakmerően zsarnokoskodik, a város jobbágyait az adózástól és szolgálattól tilalmazza, az ország törvényeit semmibe se véve és csak az udvari kamarától akar függni." „Bethlen Gábor fejedelemnek sok rendelete és levele maradt meg, amiket Szerémi (Odascalchi Arthur herceg) és más történetírók csak részben használtak fel. Említést érdemel közöttük egy 1619. évi rendelete arról,-hogy a Pázmány Péter esztergomi érsek által birt körmöcbányai malom adassék át a városnak, melynek jövedelme „in usus scholarum" fordittassék." „A legnagyobb rendezett levéltári gyűjtemény az 1610—1849-ig terjedő „Congregationalia". Ebben az önvédelmi harc hadi és politikai eseményeiről feltűnően sok adat található. Külön tartják a József császár féle vármegyei rendszer (alkotmányellenes rendszer) iratait és könyveit, valamint az absolut korszakban keletkezett levéltári anyagot (1850-1866). A közbeneső UJI. magyar világ (1861) irott emlékei is szép számmal vannak képviselve." Az esztergomi érsek hatósága alá tartozó verebélyi és szentgyörgyi szék levéltárát külön kezelik. A praedialisták (nobiles praediales exercituantes) a nemes vármegye módjára szervezkedtek, de hatóságuk lényegesen külömbözött az „universitas nobilium"-tól mint a hogy személyükre nézve is élesen megkülönböztették őket az országos nemesektől (a király nemeseitől!). A közgyűlési protocollumok 1602. évtől fogva kemény kötésben, teljesen használható állapotban maradtak fen, de 1704-1713-ig (tehát a kuruc világból), akár a szomszédos Zólyom vármegyében, egyet sem találtam. Meg kell még említenünk a levéltár u JI. „titkos szekrényét". Ebben őrzik többek között a királyok és a prímások eredeti kiváltságleveleit, az armálisokat, végrendeleteket, céhleveleket, 3 drb pápai bullát (1726, 1751, 1761) a nemes vármegye (1552, 1668) és az érseki szék címeres leveleit (1751), két árpádkori és néhány XV. századbeli, történetkutatóink előtt már ösmeretes oklevelet. A felsoroltakon kivül még sok XVI-XVII. századbeli egészen jelentéktelen irás is bekerült a titkos szekrénybe, annak bizonyságául, hogy a kiválasztásnál több buzgóság mint szakértelem nyilvánult. Eredeti, kézzel írt kései másolat - Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 5219/9. 397