Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Tihanyi János: Az osztrák ellenállás levéltára: Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes, Wien, Altes Rathaus, Wipplingerstrasse 8. / 341–356. o.

Részletesen bemutatja a kommunista, szociáldemokrata, katolikus ellenállási csoportok tevékenységét az illegális sajtótermékek készítéséről a fegyveres partizánharcokig. Érdekes momentum a német Wilhelm Leuschner bécsi látogatása, amikor is kapcsolatokat keresett az osztrák ellenállókhoz. (Leuschner a weimari köztársaságban hesseni belügyminiszter, 1932-ben pedig a német szakszervezeti szövetség, az ADGB elnökhelyettese volt. 1936. január 30-a után két évet koncentrációs táborban töltött. A német ellenállási mozgalom markáns alakja volt, a munkásegység híve. Egy jövendő német kormány vezető politikusaként számoltak vele. Hitlerek letartóztatták és 1944 szeptemberében kivégezték.)

13 Fényképek mutatják be az Ausztria hegyes vidékein 1942-ben akcióba lépett partizáncsoportokat, közöttük Tito-partizánokkal együtt harcoló karintiai szlovéneket. A kiállítás érdekes színfoltja az emigrációval foglalkozó rész. Az osztrák társadalmi, gazdasági, kulturális élet számos világhírű személyiségét láthatjuk, akik távol hazájuktól Ausztriáért is tevékenykedtek: Ottó Adler, Bruno Kreisky szociáldemokrata politikusok, a kommunista vezető Johann Koplenig, a kommunista történész Leo Stern, Stefan Zweig, Franz Werfel, Róbert Musil írók, Max Reinhardt, Ottó Preminger rendezők, Lőtte Lehmann, Richárd Tauber énekesek, Sigmund Freud, a pszichoanalitika világhírű tudósa és mások. Több kivégzett osztrák ellenálló fényképe látható. Sokan közülük a 30. évüket sem érték meg: Walter Caldonazzi erdőmérnök egy tiroli ellenállási csoport vezetője 29 éves volt, amikor 1945 januárjában a nácik Bécsben meggyilkolták. Búcsúlevelében ezt írja: „ . .. Isten döntése, hogy életemet egy jó ügyért adjam, jobb, mintha meggyőződésem ellenére Hitler katonájaként esnék el." A 23 éves Walter Ka mpf vegyészhallgató szabotázsakciókat szervezett. Egy kommunista ellenállási csoport vezetőjét, Hedy Urach-ot 1943 májusában végezték ki. „Ne legyetek szomorúak, csak egy katonáról van szó, aki igazságos ügyet szolgált. Szeretetem a Tiétek és a munkásosztályé, amelynek forró szívű gyermeke vagyok ..." - így búcsúzott el övéitől a 27 éves Hedy Urach. A 37 évével idősebbnek számító Rudolf Friemel a Schutzbundban harcolt 1934 februárjában, majd a spanyol polgárháborúban, mint a nemzetközi brigád katonája. 1942 januárjában Auschwitzba került. 1944 október végén segített fogolytársai megszöktetésében. Ez nem sikerült és többedmagával felakasztották. Akasztásakor halálraítélői szemébe vágta: „Le a barna pestissel!" Jóformán Bécs felszabadulásának pillanatában, 1945. április 8-án, amikor Bécs egy részében már szovjet csapatok voltak, az SS-ek három osztrák katonatisztet: Biedermann őrnagyot, Huth századost és Raschke főhadnagyot felakasztottak, mivel Bécset harc nélkül akarták a szovjet hadseregnek átadni. A kiállításon a felakasztott három katonai ellenálló fényképe, nyakukban tábla: „a bolsevistákkal paktáltam!"

44 1945. április 27-én a Moszkvai Deklarációnak megfelelően - megalakult a Rennerkormány, a független, szabad Ausztria első ideiglenes kormánya. Részt vettek benne az SPÖ, az ÖVP és a KPÖ képviselői. Az 1955. évi Államszerződés pedig Ausztria örökös semlegességét hirdette ki. Az állandó kiállítás „Soha többet fasizmust!" „Óvjátok meg a kezdetet" című befejező része, a II. világháború utáni Ausztriában a feléledő neonácizmust leplezi le. Fényképek mutatják be a rendőrség által betiltott bécsi NDP-gyűlés részvevőit zászlójukkal. Egy másik képen Ernst Kirchweger néz le ránk, akit egy újfasiszta 1965 márciusában meggyilkolt. 354