Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Pásti Judit: Ipariskolai iratok a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban / 329–336. o.

egyáltalán az iparitanuló képzés teljes organizálása. 7 A hivatal adminisztratív úton, utasítások rendszerében szabta meg az iparitanulóképző intézetek munkáját. Az MTH-korszakban a debreceni iparostanuló-iskola új elnevezése MTH 84. sz. Iparos­tanulóiskola. Az iskola ezen elnevezéssel 1951. szeptember elsejéig tevékenykedett. 1951. szeptember 1-től 1952. szeptemberéig MTH 180. sz. Iparitanuló Intézet név alatt szerepelt.* 1952. szeptember 7-én tartották meg az MTH 109. sz. Iparitanuló Intézet alakuló gyűlését, ahol a tanműhely, az iskola és a tanulóotthon egyesült a fenti név alatt. 9 1955. szeptember elsején az intézet a város neves költője, Csokonai Vitéz Mihály nevét vette fel. 10 1957. évi V. számú törvényerejű rendelet megszüntette az MTH hivatalt, s a szakmunkásképzést a Munkaügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztálya vette át. 11 A felügyeleti szerv változását az iskola elnevezésében is követte. Ettől kezdve neve MUM 109. sz. Csokonai Vitéz Mihály Iparitanuló Intézet lett. Azonban nemcsak ebben az egy tanintézetben folyt a szakipari oktatás. Az MTH elnevezés alatt működő debreceni iskola a jövő nehézipari szakembereit képezte. Az 1950-es évek másik iparitanulóképző iskolája a Könnyűipari Minisztérium fennhatósága alá tartozott. 1953. október 12-én szervezték meg a 2288/1953. Kip. Min. (Könnyűipari Minisztérium tőlem - P. J.) számú rendelet alapján a Könnyűipari Minisztérium Hajdú-Bihar megyei Ipari Tanuló Iskoláját. 12 Az is­kola célja: a lakosság szolgáltatási, ruházati, lakberendezési igényeit kielégítő,öntudatos, szocialista felfogású és magatartású általános műveltséggel rendelkező ipari szakmunkás nevelése. Tanulói a helyüparban, a szövetkezetben és a kisiparban dolgozókból toborzó­dott. 13 Az iskola mostoha körülmények között kezdte meg a tanítást 1953. november 11-én a Füvészkert utcai általános iskolában, önálló épülete nem volt, a tanárok mellékfoglalko­zásban oktattak. Az 1954/55. tanévben az Ispotály téri 12. számú általános iskolában húzódtak meg. A tanteremhiány miatt csak a délutáni órákban taníthattak. 1955. január­jában az MTH 109. sz. Iparitanuló Intézet első emeleti szintjét kapták meg, ahol délelőtt és délután is oktathattak. A debreceni iskolán kívül megyeszerte a bejáró tanulók helyze­tének segítésére helyüpari iskolákat szerveztek. Kezdetben kiscsoportos oktatási, majd hamarosan több osztályos formában. Az 1954/55. tanévben 51 iparág tanításával foglal­koztak. Legnépesebb szakmák az asztalos, a szabó, a kerékgyártó, a kovács, a géplakatos és a lakatos szakmák voltak. Az iskola nem sokáig maradt önálló. 1955 szeptemberében a debreceni iskola az MTH 109. sz. Iparitanuló Intézetbe olvadt be. 14 A helyiipari iskolák is MTH felügyelet alá kerültek. A megyében lévő vidéki iskolákat a megyei igazgató irányította, s 1956. júliusában arról számolt be, hogy a megye 17 helységében működik iparostanulóképző iskola. 15 Az MTH, illetve MÜM irányítású helyi szakmunkásképző iskolák idővel önállóak lettek, megszűntek, vagy az anyaiskolához kerültek. 16 A Könnyű­ipari Minisztérium debreceni és megyei iskoláinak jogutódja a 109. sz. Iparitanuló Intézet­től külön vált 127. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet lett. A szétválás 1970. szeptemberé­ben történt. 17 Jelenleg a 109. sz. intézetben a vas- és forgácsolóipari tanulók képzése folyik, a 127. sz. tanintézet az összes többi szakmákat, valamint a helyiipari tanulókat iskolázza be . 1S Ezek előrebocsátása után térjünk rá rendezésünk ismertetésére. A rendezett anyag év­köre 1912-1962. Iskolatörténeti szempontból a felszabadulás utáni iktatott iratok jegy­zőkönyvek adnak bepillantást ezen időszak iskolaszervezeti fejlődésére. A felszabadulás 330

Next

/
Oldalképek
Tartalom