Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Hörcsik Richárd: A protestáns kollégiumok gazdaságtörténeti értékű iratai / 323–327. o.
Megemlítendő még a világi főgondnoki tiszt, aminek létrehozása megint csak az ellenreformációs időknek köszönhető. Mennyiben segíti vagy hátráltatja az iskola gazdaságát? Mi a befolyása személyének a kollégium gazdasági és oktatási életére? Ezzel egyidőben történik a diáktisztségviselők háttérbe szorulása az iskolák belső gazdálkodásában. Munkájukat „szakemberek" veszik át. Sárospatakon a háznagy vett le sok terhet a senior válláról. Még egy különös összefüggésre kell rámutatnom. Az ellenreformáció csendes, de nehéz elnyomásának idején nemhogy összeroppantak volna a protestáns kollégiumok, hanem hatalmas építkezéseket hajtottak végre (Patakon, Enyeden, Kolozsvárott, Debrecenben). Mi volt ennek a különös helyzetnek a gazdasági háttere? Mert ez egyben a szellemi növekedésnek lett előfeltételévé. A reformkori pezsgő diákélet csíráit itt is kell keresnünk! 3. A kialakuló kapitalizálódó viszonyok 5 (a XIX. század második felétől). A neoabszolutizmus sok változást hoz a kollégiumok életében. A protestáns kollégiumok harca az Organisations Entwurf ellen gigászinak tűnik: elő tudják-é teremteni az iskolák gazdaságai és jóltevői a követelményekhez szükséges összeget? Ennek vizsgálata külön tanulmányokat érdemelne. Sok kollégium gazdasági életében, így a Sárospatakiéban is, 1849 vízválasztó esztendő lesz. A kibontakozó kapitalista termelési életnek megfelelően átveszik a szakemberek az iskolák gazdasági irányítását. Iskolánként hogyan történik ez az átállás? Mennyiben jelent ez fejlődést a kollégiumok szellemi életében? Igen hasznosnak látszik az iskolák gazdasági életének kiadás-bevétel arányának elemzése. Bemutatná, hogy egy oktatási intézmény, mint gazdasági egység, miként igazodik a magyar kapitalizmus kibontakozásának, megszilárdulásának folyamatához! Mi jellemzi a feudális jellegű gazdálkodás megváltozásának folyamatát és hogyan alkalmazkodnak a kollégiumok a konjunktúra változásaihoz? A gazdasági elemzéskor figyelembe kell venni, hogy a kollégium olyan gazdasági egység, amelyik „kemény költségvetési korláttal dolgozik". Csak korábbi bevételei tőkéinek és jelenlegi bevételei felhasználásával költekezhet, bővítheti épületeit, emelheti az oktatás színvonalát, segítheti szegényebb diákjait. - A kollégiumok gazdasági vezetése mindig biztosította a tanulás, oktatás feltételeit a jelenben, de mindig szem előtt tartotta azt, amit P. A. Samuelson Nobel-díjas amerikai közgazdász fogalmazott meg: „A jelenlegi fogyasztás nagyrészt múltbeli erőfeszítésnek eredménye." Érdemes lenne felmérni, hogy a nagy gazdasági válságoktól mennyire tudta függetleníteni magát a kollégium. Ugyancsak külön vizsgálatot érdemelnének az iskolák alapítványai. A konjunktúra változása és az országos jellegű egyházi és világi megmozdulások hogyan hatottak az adományok illetve az alapítványok összegére? III. Források. Elsődleges forrásként jöhetnek számításba a különböző tisztségviselők jegyzőkönyvei, számadásai és feljegyzései. Ezek közül legfontosabb a seniornak a gazdasági jellegű iratai. Például Sárospatakon ezek a seniori számadáskönyvek, az „Officii Liber"-ek. Meggyőződésem, hogy mivel ezek hatalmas mennyiséget tesznek ki, még kevesen kutatták. 325
