Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Erdődi Gyula: Céhes iratok rendezése a Baranya Megyei Levéltárban / 315–321. o.

a legények és az inasok aránya, ekkor alapozták meg a helyi iparoktatás későbbi szép eredményeit is.

3 A válságjelei területünkön az 1840-es évek elején kezdtek felerősödni, egyre több lett a szakképzetlen munkaerő.

4 Az 1848-as céhszabály-módosító rendelet megtette hatását, a céhrendszer válsága kiéleződött, amely Pécsett, csak példákat kiragadva, megmutatkozott abban, hogy az ács céhben a mesterek és a legények között ellentét robbant ki, amely odáig fajult, hogy a legények megtagadták a munkát, az inasok iskolai mulasztása, amely korábban sem volt kevés, erősen nőtt, a legények egyre nagyobb számban kontárkodtak, egyre több céh elszegényedett stb.

5 A céhek helyére 1872-ben ipartársulatok, majd az 1884-es ipartörvény rendelkezései értelmében ipartestületek léptek. A gyűjteménynek felfogott anyag a baranyai és pécsi céhek számát is figyelembe véve igen hiányos. Időhatárai: 1699—1879. Ez is mutatja, hogy néhány céh, különösen falun, az 1872-es ipartörvény kihirdetésekor nem szűnt meg automatikusan, hanem a szervezeti kereteket még fenntartva néhány évig működött. A céhszervezet legjellemzőbb iratait tartalmazó anyag 8 településről származik: Mágocsról, Németbolyról, Pécsről, Pécsváradról, Sellyéről, Siklósról és Vajszlóról. A teljesen rendezetlen anyagot községenként és városonként szétválogattuk, majd a helységeket alfabetikus sorrendbe raktuk, és e szerint római számmal jelöltük őket. Egy településen belül az egyes céhek szintén hasonló sorrendbe lettek rakva, arab számmal jelölve. Egy szervezeten belül az iratokat tárgyuk szerint abc-be raktuk és kisbetűvel jelöltük. A kronológiai rendezés is felmerült, de azt az anyag jellege miatt elvetettük. Az anyag rendezésének fő vonala: I. Általános rendelkezés, II. Mágocsi céhek, III. Németbólyi céhek, IV. Pécsi céhek, V. Pécsváradi céhek, VI. Sellyei céhek, VII. Siklósi céhek, VIII. Vajszlói céhek. Az iratokat dobozokba helyeztük el, ami védettségüket biztosítja. Az eddigi csomószerű őrzési mód miatt kisebb károk ugyan keletkeztek bennük, de sérültségi áUapotuk nem nevezhető veszélyesnek. Egy részükről foto eljárással már másolat készült, néhány kisiparról szóló tanulmányokban meg is jelent. A céhlevelek teljes anyagát mikrofilm formában a Jannus Pannonius Múzeum őrzi. Történeti mondanivalójuk gazdag, elsősorban a céhek belső életére vonatkozóan, de az adatok gazdasági kutatás szempontjából is sokatmondóak, különösen más forrásokkal ötvözve. A segédlet befejezéseként minden doboz tartalmát külön-külön közöltük. A raktári hely megállapítása után a fondtörzsszám és a fondszám következik. 316