Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Bonhardt Attila: Az I. világháborús magyar hadifoglyokra vonatkozó iratok a Hadtörténelmi Levéltárban / 291–298. o.

Magyar Hazatérőket Gyűjtő Állomás, CHELM Magyar Hazatérőket Gyűjtő Állomás, KOWEL Magyar Hazatérőket Fogadó Állomás, WARSZAVA baraki na Powazkach A Magyar Hadügyminisztérium Kirendeltsége és Hazaszállító Bizottsága, TARNOPOL Magyar Hazatérőket Fogadó Bizottság, STRYJ Magyar Hazatérőket Fogadó Állomás, LWOW-LEMBERG Magyar Hazatérőket Fogadó Állomás, ROWNO Magyar Hazatérőket Fogadó Állomás, MINSK-LITOWSK Magyar Hazatérőket Fogadó Állomás, WILNO Magyar Hazatérőket Fogadó Állomás, BARANOWICZE Magyar Hazatérőket fogadó Állomás, STANISLAWOW Ausztria A Magyar Hadügyminisztérium Katonai Meghatalmazottja WIEN-ben, hadifogoly-csop. Magyar Átvonuló Katonai Osztagparancsnokság WIEN, OSTBAMNHOF Magyar Fogadó- és Irányítótiszt, WARMBAD-VILLACH Magyar Irányító Állomás, FELDKIRCH Magyar Irányító Állomás, INNSBRUCK Magyar Fogadó Állomás, SCHARDING Magyar Fogadó Állomás, PASSAU Németország Magyar Hadifogoly Fogadó Bizottság, STETTIN Az olaszországi Triesztben és a litvániai Kownóban működő magyar hadifogoly fogadó kirendeltségek iratai elvesztek. A fogadó bizottság csoportokon belül az első helyet - felállítási idejüktől függetlenül — csoportot irányító bizottságok kapták és utánuk következnek — lehetőség szerint - a felállítás sorrendjében a beosztott fogadó állomások. A Magyarország határain túlra kiküldött fogadó bizottságok iratait azonban nemcsak a hadifoglyok sorsa iránt érdeklődőknek érdemes áttanulmányozniuk. Különösen a keletszibériai és a lengyelországi kirendeltségek anyaga közt számos olyan — az ottani eseményekre vonatkozó - dokumentum van, amelyekhez hasonlók más magyarországi levéltárakban nincsenek. A határmenti fogadó állomások Legfőbb feladatuk a magyar határra érkezett hadifogoly szállítmányok felbomlásának, szétszakadásának — akár karhatalmi úton is történő — megakadályozása, és a transzpotoknak az ún. leszerelő táborokba való irányítása volt. Ezekre az óvintézkedésekre egyrészt a fokozott járványveszély, másrészt — a Tanácsköztársaság leverése után — a kommunisták „észrevétlen beszivárgásának megakadályozása" miatt is szükség volt. Természetesen csak a legvégső esetben fordultak a szállítmányok fegyveres erővel történő összetartásához, inkább lelkesítő beszédekkel, a nemzeti érzés felszításával, jobb élelmezéssel igyekeztek rávenni a leszerelő tábortól okkal vagy ok nélkül tartó katonákat az odautazásra. 295