Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Béres András: A Hortobágyi Állami Gazdaság iratai, 1948–1960 / 285–290. o.

Béres András A HORTOBÁGYI ÁLLAMI GAZDASÁG IRATAI 1948-1960 Magyarország mezőgazdasági viszonyai a felszabadulás után fokozatosan átalakultak. A nagybirtok lényegében 1945 tavaszán megszűnt, s ami a földosztás viharai után megmaradt, nagyobbára állami tulajdonba került, hogy az új viszonyoknak megfelelően jobb gazdálkodást folytasson és egyben mintául is szolgáljon, s példát mutasson a kisparaszti gazdálkodásnak. Annyi bizonyos, hogy az állami gazdaságok zömmel a régi nagybirtokból alakultak, s természetesen nem egyszerre kerültek állami kezelésbe. Ez alatt nem csupán az uradalmi nagybirtokokat kell értenünk, hanem egy-egy város korábban közös birtokait is, amelyek helyzete másként alakult, mint Debrecen városának Hortobágy pusztája, mint az állattartás nagy központja. Példát és segítséget nyújtó mintagazdaságokat kívántak létrehozni, hogy az újratermelés megteremtésének lehetőségeit, majd fokozásának feltételeit megteremtsék pontosan az által, hogy részben nemesített vetőmag, és az állattenyésztés, illetőleg szaporítás céljaira megfelelő állatanyag álljon rendelkezésre. Nagy munkát és nagy feladatot jelentett ez abban az időben, amikor a mezőgazdaság és az állattenyésztés a háború során leromlott, s új feltételeket kellett teremteni a talpraállításra. Nem csupán helyreállításról kell tehát itt beszélni, hanem új üzemszervezésről, s azokról a rendkívül nagy nehézségekről, amelyekkel meg kellett küzdeni egyrészt az alakuláskor, majd a fejlődés során még sokszor. Az a tény, hogy az egyes birtokok, birtokrészek a háború után még hosszabb ideig műveletlenek voltak, állapotuk nagyon elhanyagolt, nagy mértékben befolyásolta a terméseredményeket, s ha ehhez hozzászámítjuk azt is, hogy a művelés alapfeltételeit is csak nehezen lehetett biztosítani, ami a minimális és meglehetősen leromlott állatállománnyal is összefüggésben van, már csak a megfelelő gazdasági épületekről, igásállatokról és a pénzügyi nehézségekről kell szólni, pontosan összeáll a kép.

1 „A földreform előtt csak hat nagy, a földreform után három nagy és több kisebb állami gazdasággal rendelkeztünk. Az állami gazdaságok területe lényegében megegyezett a földreform előttivel.

2 Valami komoly változásnak kellett történni ahhoz, hogy a nehéz helyzet gyökeresen megváltozzék. Ehhez nyújtott segítséget a Magyar Köztársaság kormányának 12.490/1948. korm. számú rendelete, amelyet nem lesz haszontalan idézni.

3 „Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatok létesítéséről. A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése, különösen a dolgozó parasztság szövetkezeteinek vetőmaggal és tenyészállatokkal való támogatása, a tervgazdálkodás előmozdí-