Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 2–3. szám - Jároli József: Fondok és állagok kialakítása a tanácsi iratanyagban: a Levéltári Szekció békéscsabai regionális tanácskozása / 241–277. o.

Tény, hogy az 1954-es második tanácstörvény minőségi változást jelent több vonatkozásban is a tanácsok történetében. Igaz, hogy a törvény 53. par.-ának 2. bekezdése alapján a „szakigazgatási szerveknek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörük van." De ugyanennek a paragrafusnak az első bekezdése azt mondja ki, hogy a szakigazgatási szervek 1. a tanács hatáskörébe tartozó, szakigazgatási feladatokat látják el; 2. a törvény szövege őket a VB szakigazgatási szerveinek nevezi; 3. kettős alárendeltségűek (VB-nek, felsőbb szakig, szervnek), de első fokon a VB-nek felelnek, határozataikat a VB megsemmisítheti. Hasonló módon intézkedik a harmadik tanácstörvényünk, az 1971.1.tv.is.

12 A fentiek alapján mi 1955 után sem tartjuk az egyes osztályokat önálló fondképzőnek. Miután tiztáztuk, hogy önálló fondnak a városi, ill. járási tanács anyagát tekintjük, meg kellett határozni az anyagnak a fondon belüli elhelyezését. A tanácsok szervezetét, működését, hatáskörét meghatározó törvények alapján és természetesen a levéltárban lévő anyag ismeretében. A fondon belül öt nagy csoportot különböztettünk meg: 1. maga a tanács mint államhatalmi szerv; 2. a tanács által alakított bizottságok (ÁB), melyek elsősorban államhatalmi jellegűek, de szakigazgatási teendőket is elláttak, amennyiben munkájuk szorosan kapcsolódik egy-egy osztályhoz. Ez utóbbi miatt Komoróczyval ellentétben szerintünk külön csoportot alkotnak; 3. a VB mint kollektív végrehajtó testület; 4. a VB titkársága, a titkárság ugyanis a tanácsok szervezetében külön helyet foglal el. Hatáskörébe a belső és külső hivatali szervezet ellenőrzése, a lakosság tájékoztatása, a belső hivatali szervezet, a tanácsi vezetők személyi ügyeinek intézése, a tanácsi intézmények elvi irányítása, ellenőrzése, a tanács- és VB-ülések előkészítése, az ülésekkel kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése tartozott. A titkárság tehát nemcsak a testületektől, hanem a szakigazgatási tevékenységet végző osztályoktól is elkülönül; 5. a tanács szakhatósági jogkörét gyakorló szakigazgatási szervek, osztályok. Ennek megfelelően önálló állagként fogtuk fel a tanácsülést (jegyzőkönyvek), az állandó (később tanácsi, társadalmi) bizottságokat, a végrehajtó bizottságot (jegyzőkönyvek), a titkárságot. Az osztályok, csoportok anyagát mint szakigazgatási iratokat ugyancsak külön állagba soroltuk. Az állagok megállapítása a következő két kritérium alapján történt: 1. az állagképző a tanács olyan kisebb egysége, amely a többitől mind szervezetileg, mind hatáskörét tekintve világosan elkülönül; 2. a tanács rendszerén belül az azonos szinten lévő kisebb egységek egy állagba kerüljenek (pl. állandó bizottságok, osztályok). A 2. pontban megfogalmazottak azért is fontosak, mert ha az azonos szinten lévő kisebb egységeket, pl. osztályokat önálló állagként kezeljük, ugyanazok a gyakorlati problémák merülnek fel, mint ha fenntartjuk az egy osztály - egy fond jelenlegi rendszert. 251