Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VII. Debrecen, 1980. / 216–220. o.
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy módomban állt a szerző eredeti kéziratát is áttekinteni, így párhuzamot tudok vonni a kézirat és a megjelent tanulmány között. Köztudott, hogy nálunk a megszabott terjedelem sok esetben megoldatlan feladat elé állítja a szerzőt. Ez esetben is ez történt, mivel 7 ív terjedelemben jelenhetett meg a kiadvány, így a szerzőnek nemcsak tömöríteni kellett mondanivalóját, hanem bizonyos jelenségek bemutatásáról már eleve le kellett mondania, vagyis a kéziratot még amputálnia kellett. A vizsgált kérdés sokrétűsége azonban éppen az ellenkezőjét kívánta volna, jelesül a kézirat további bővítését a jelenségek árnyaltabb vizsgálatát. Ehhez a szubjektív feltételek adottak voltak, mivel a szerző imponáló biztonsággal igazodott el a sokoldalú felkészültséget igénylő munkában. Kétségkívül érződik, hogy e kötetben évtizedes munka eredményei összegződtek. Talán a gyári alkalmazottak munka- és életkörülményeit teljesebbé lehetett volna tenni, ha az élő forrásanyagot a ma már nyugdíjas, de a múlt titkait ismerő cukorgyári munkásokat is megvallatta volna a szerző. Szili Ferenc A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE VII. Szerkeszti: Gazdag István. Debrecen, 1980. 235 p. Az évkönyv ismertetését rendhagyó módon az egyik, a Fórum rovatba szerkesztett hozzászólással kell elkezdenünk. Vörös Károly a Levéltári Napokon, 1979. május 10-én elhangzott értékelése a Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyveinek I—V. kötetéről megállapította, hogy „az eddigi öt kötetben az évkönyv figyelemre méltó tényezőjévé vált a megye és a székhelyváros tudományos életének". Mindezek után csatlakozunk Vörös Károly felvetéséhez a „hogyan tovább"? — kérdésének megvizsgálásához. Az V. kötet óta már a második kötet jelent meg és ez már lehetővé teszi a felvetett elemzés elvégzését. Ilyen elemző szempont: a táj és a város fundamentális történeti problémáit tárgyaló tan ul mányok megj elente tése. Nyakas Miklós Hajdú vármegye megszervezése 1876—77-ben c. tanulmánya ezt a követelményt teljességében kitölti. Igényességére jellemző, hogy nem elégszik meg az új megye kialakításának részletes leírásával, hanem társadalmi hátterét is igyekszik feltárni. A debreceni pártok és a pártsajtó reagálásán kívül még az új megye első közgyűlésének összetétele elemzéséből is feltárja a kezdeti problémákat: a negyvennyolcasok ellenzékiségét az új megyével szemben és az általános Debrecen-ellenességet. A pártpolitikai és a regionális érdekellentétek az új megye első éveit teljesen meghatározták, akár törvényhatósági, akár országgyűlési választásokra került sor, a Szabadelvű Párt és a Negyvennyolcas Párt küzdelme volt a döntő tényező. Regionális téren pedig Debrecen és a volt hajdúvárosok, — különösen Hajdúböszörmény —, szembenállása érvényesült. Ennek ellenére az új megye szervezésével egy időben a hajdúsági tudat kialakulásának is tanúi lehetünk, ami azután később Debrecenre is jellemzővé vált, s amikor ez bekövetkezett, alakult ki véglegesen az egységes Hajdú megye. 216
