Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - IRODALOM - Kállay István: Szentgotthárd 1981. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. / 209–212. o.

lényegesen több ismeret birtokában van, mint ami a könyvből erre az időszakra vonatkozóan kiderül. Talán ez egy újabb hasonló jellegű feldolgozás tárgya is lehetne, hogy még teljesebb legyen a kép az időszak történetére vonatkozóan. A második világháború alatt a földmunkásszövetség tevékenységét jóformán teljesen beszüntette. Ezért közvetlenül a háború befejezésekor szinte törvényszerű volt, hogy a szövetséget újjá kellett szervezni. így került sor 1945. májusában az MFOSZ konferenciájára, ahol felvették a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége nevet (FÉKOSZ), az új elnevezéssel kifejezve azt is, hogy az 1945. márciusi földosztás során földet kapott földmunkásokat is soraikba fogadták. Ennek a szervezetnek a tevékenysége azonban már egy egészen új, megváltozott gazdasági, társadalmi, politikai időszak történéseivel, problémáival függ össze. Szakács Kálmán könyvének nagy érdeme,hogy félévszázad munkásmozgalom történetét dolgozza fel. Egészen új aspektusból vizsgálja azokat a mozzanatokat, amelyek Magyarország történetének jobb, alaposabb megismeréséhez segítenek hozzá. Kár, hogy könyve nem jelent meg könyvárusi forgalomban, ami gátja annak, hogy a szakmában dolgozókon kívül szélesebb olvasóközönség számára váljon hozzáférhetővé. A szerző tervei között szerepel a téma kimunkálásának időbeni kiterjesztése; a népi demokratikus átalakulás és a szocialista építésre való áttérés időszakának a témakörön belüli feldolgozása. Rendkívül izgalmas és érdekes problémák egész sora vár még kimunkálásra e területen, amely bizonyára sokak számára nyújtana sok-sok hasznos-érdekes ismeretanyagot. Ezért Szakács Kálmántól kíváncsian várjuk könyvének folytatását. Farkas András SZENTGOTTHÁRD 1981. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szombathely, 1981. Szerkesztette: Kuntár Lajos, Szabó László. 771. p. Vas megye nagy múltú, sajátos atmoszférájú, jelentős szerepet játszó településéről, Szentgotthárdról szóló tanulmánykötettel gyarapodott helytörténeti, helyiismereti irodalmunk. A munka nemcsak a nép tengernyi szenvedéssel megharcolt múltját mutatja be, hanem — Szabó László tanácselnök bevezető szavai szerint — a gazdasági-kulturális felemelkedés elidegeníthetetlen tartozékaként a helység magasabb rendű minőségéhez (és minősítéséhez) is hozzájárul, feltárva a múltnak és a további fejlődésnek az irányát, illetve ezek feltételeit. A köztudat szerint Szentgotthárdot 1183-ban Franciaországból idetelepült cisztercita szerzetesek alapították (ennek 800. évfordulóját köszönti a kötet). Valter Ilona azonban éppen azt feltételezi (34. lap), hogy a ciszterek előtt már létezett település: „Nem járunk talán messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy már a ciszterek letelepedése előtt állott a Rába és a Lapincs összefolyásánál egy plébániatemplom, amelyről a hozzá tartozó helység a Szentgotthárd nevet nyerte". 209