Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - ADATTÁR - Halász Imre: Zala vármegye címerei / 195–199. o.

ADATTÁR Halász Imre ZALA VÁRMEGYE CÍMEREI Nem áll rendelkezésünkre pontos adat, hogyan és mikor alakult ki Zala vármegye címere. Az 1886-ban kiadott Zala vármegye története. Oklevéltár. I. kötet címlapján egy 1550-es datálású pecsétet közölnek, mint a legrégibb vármegyei pecsétet. Kerektalpú karéjos pajzsban egy gyűrűből (vagy körből) három fa nyúlik magasba. A pajzstalp felett vékony pólya, alatta ZALA felirat. A pecsét körirata: SIGILUM COMITATUS ZALÁD + 1550.

1 (1. ábra.) Nem kizárt, hogy lehetett valaha egy ilyen pecsét, hiszen Ferdinánd 1550. évi dekrétuma írja elő először, hogy — Somogy vármegye mintájára — „Minden vármegyének legyen pecsétje, amelyet az alispánok és szolgabírák meg esküdttársak pecsétéi alatt szekrényben kell tartani."

2 Amennyiben készült valaha ilyen pecsét — melynek nyomát eddig iratokon nem lehetett fellelni — akkor az 1550 és 1559 között elkallódhatott, mert kilenc évvel később egy új, de az előzőhöz olyannyira hasonlító címeralak tűnik fel, melyről feltételezhetjük, hogy ez a későbbi, művészibben kimunkált typárium a régi, a dekrétum évében vésett, pecsétnyomó mintájára készülhetett. Sajnos ez a feltételezés eddig — pecsétlenyomatok hiányában - nem bizonyítható. Ezt a 9 évvel későbbi datálású pecsétlenyomatot is a Zala vármegye története. Oklevéltár. I. kötetében publikálták először.

3 (2. ábra.) Ez a pecsét az első, mely 1591-től iratokon is feltűnik.

4 (3. ábra.) Ezen a legrégibb, 32 mm átmérőjű ostyapecséten kerektalpú karéjos pajzsot látunk, ahol a pajzstalpba ZALA betűket véstek. A négy betű felett keskeny pólya húzódik, felette a pajzs kétharmad részét elfoglaló címerkép: lebegő körből (esetleg gyűrűből) három fa emelkedik ki. A pecsét körirata: SIGILUM COMITATUS + ZALA + 1559. Miután a megye neve a köriratban is fel van tüntetve, biztosra vehetjük, hogy a pajzstalp felett húzódó keskeny pólya a Zala folyót jelképezi, s ezt konkretizálja a pajzstalp négy betűje, amely a későbbiek során eltűnik a címerképből. Valószínű, hogy a három stilizált fa az akkori erdőben gazdag megye jelképe, de ami lehet egy leveles korona kezdetleges ábrázolása is, amelyből kialakult a megye címerben később ábrázolt lebegő korona. 1626-ban azonban egy másik, ugyanilyen méretű pecsét használatos, és ezt a pecsétet használja a megye 1786-ig. (4. ábra.) Ebben a SIGILUM COMITATUS ZALA köriratú pecsétben pólyált reneszánsz pajzsban 12 ágú lebegő korona látható és az évszám helyét díszítmény tölti ki.

5 A korabeli vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek ez esetben sem adnak választ arra, hogy mi az oka, hogy immáron harmadik pecsétjét használja a megye nem egészen 80 év 195