Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1915. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 173–193. o.

megye közönségéhez küldött rendeletben nem történt intézkedés arra nézve, hogy a régi iratok és könyvek, az alispánnal való megállapodás szerint, az átalakítási munkálatok megkezdése előtt a kijelölt biztos helyre szállíttassanak. Mivel pedig az átalakítási munka megkezdése — egy vagy más okból — halasztást szenvedhet, a vármegye közönsége felhívandó, hogy e tekintetben késedelem nélkül intézkedjék. Utasítandó továbbá a levéltárnok, hogy a levéltár szakszerű rendezését és selejtezését szorgalmasan folytassa és a már rendezett iratokhoz tartalomjegyzéket (

Elenchust

) és mutatót készítsen. V. Kisküküllő vármegye. A levéltár

14 az 1890. évben épült vármegye

15 házának a folyosótól vasajtóval elzárt három magas, tiszta világos és száraz helyiségében őriztetik. Minthogy a levéltárnok

16 közönséges vaskályhával belülről fűtött dolgozó szobájához csak a folyosóról nyiló, a segéd könyveken és pénztári számadásokon kivül jobbára irattári anyagot tartalmazó, helyiségen keresztül lehet jutni és a dolgozó szobát kellő biztonságot nyújtó vasajtó sem ettől, sem pedig az úgynevezett nagy levéltár-tói nem zárja el: tartani lehet a belső tüz veszedelmétől. Igaz ugyan, hogy a dolgozó szobában lévő, különös értékkel és fontossággal biró iratok és más levéltári tárgyak, nevezetesen végrendeletek, alapító levelek, kötvények, érmek, a községi pénztárnak kulcsai, sat. sat. Wertheim szekrényben Őriztetnek, csakhogy a hitvány vaskályhából kipattanó szikra, vagy tűzrakáskor eldobott gyufaszál a mindennapi munkához szükséges iratokat, könyveket, de az ablakon lévő szövetfüggönyöket is könnyen lángra lobbanthatja, melynek következtében a belülről egyszerű faajtóval elzárt szomszédos levéltári helyiségek is tüzet foghatnak. A vármegye székházának összes helyiségeiben uralkodó rendet és tisztaságot a levéltárban is megelégedéssel tapasztalhatjuk ugyan, mindazáltal, a túlzsúfoltság, — illetőleg helyszűke miatt az iratok és könyvek egy része már itt is a szekrények, állványok, polczok tetejére, sőt közvetlenül a padlóra került. Ezek azonban a különféle nyomtatványokon, újságokon, tüzkárbiztositási iratokon kivül, jobbára csak ujabb közigazgatási és a német világból fenmaradt polgári és büntető törvénykezési iratok és könyvek. A nemes vármegye kellő szakértelemmel rendezett és lelkiismeretes gonddal őrzött archívumának legértékesebb részét, a sokféle generális, partialis, filialis, marchalis sat. jegyzőkönyvekkel egyetemben, ma is a régi fiókokban és magas polczokon tartják. Az 1700. évtől 1849-ig terjedő, rendezett és összefüggő iratgyűjtemény, „

Közigazgatási levelek

" jelzete alatt 125-130 fiókban őriztetik, de 1740. évig mindössze egy pár csomó maradt fen. Ezek között találjuk a nemességigazoló pöröket, néhány Báthory Zsigmond, Bethlen és Apafi fejedelemtől származó czimer és adománylevéllel egyetemben. Az iratokhoz jól használható elenchusok, indexek s a régi levéltári rendnek megfelelő egyéb segédkönyvek vannak, melyeknek alapján a tudományos kutatás könnyű feladat. Van ezenkívül még a levéltárnak egy ujabb „Családi és pörös ügyek" elnevezés alatt betűsorban rendezett és felállított gyűjteménye, melynek 2359 folyó száma alatt, a XVII. századtól fogva sok ezer darab genealógiai, politikai és művelődéstörténeti szempontból többé kevésbé fontos irat foglaltatik. Ehhez a gyűjteményhez Muzsnai József, 184