Levéltári Szemle, 32. (1982)
Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jároli József: A történeti demográfiai kutatások Békés megyében / 13–20. o.
A téma feldolgozásához leggyakrabban a már közölt statisztikai adatközlések, népszámlálások adatsorai szolgáltak forrásul a kutatóknak. Az elmúlt évtizedben megjelent dolgozatok, tanulmányok azonban kiterjedt levéltári anyagra, valamint az egyházi anyakönyvek adataira támaszkodva készültek. Elsősorban a Békés megyei Levéltárban őrzött adóösszeírások (háziadó összeírások 1744-1758; a dicalis conscriptiok sorozata 1770-1845), különféle lakosságösszeírások (1715-től), népességösszeírási összesítők (1817— -1847), a Mária Terézia-kori lélekösszeírás 1775-ből kelt anyagának népesedéstörténeti információi kerültek feldolgozásra. Ugyancsak rendszeresen használták az adatgyűjtéshez a szerzők a 1828-as regnicolaris összeírás köteteit is, amelyből a megye helységeire vonatkozó anyag legnagyobb része eredetiben is rendelkezésre áll a Békés megyei Levéltárban. Mikrofilmen elérhető Gyulán az 1715-1720. évi összeírás is. Ember Győző Az újjátelepülő Békés megye első összeírásai (1715-1730) című, a Békés megyei Levéltár forráskiadványai sorozatban megjelent kötet a török hódoltságot követő évtizedekre vonatkozó alapvető források közlésére vállalkozott. 17 Az anyaggyűjtés stádiumában van az 1828. évi országos összeírás Békés megyei anyagából készítendő forráskiadvány is, Erdei Aranka munkája. A témával foglalkozók többsége alapos feltárómunkát végzett a Magyar Országos Levéltárban is. Elsősorban a Károlyi család levéltárában található Harruckern törzsanyag rendszeres kutatása hozott napvilágra számos, eddig ismeretlen Békés megyei összeírást. A felsorolt munkálatok keretében került sor először az állami és az egyházi anyakönyvek módszeres felhasználására. Különösen nagy jelentőségű az 1895 előtt keletkezett egyházi anyakönyvek forrásadottságainak rendszeres kiaknázása. A helytörténeti kutatásban pótolhatatlan adatok (község és egyháztörténeti összefoglalás, elemi csapások, járványok, nevezetesebb események) mellett a születés, házasságkötés, halálozás évenkénti adatait kigyűjtve a népmozgalom, a természetes szaporodás, a népmozgalom eseményeinek éven belüli megoszlására, szezonalitására vonatkozó adatsorokat kapunk. Az adatok hoszszabb, rövidebb periódusonkénti elemzése lehetővé teszi, hogy a népesség demográfiai viselkedésével kapcsolatos általános és speciális vonásokat kiemeljük, összevetve a tájegység, ország adataival. A népmozgalom főbb adatai községenként 1828—1900 című sorozat VII. kötete Békés megye felekezeti anyakönyveinek alapadatait általánosan hozzáférhetővé teszi, 18 míg az 1828 előtti adatokat az anyakönyvből kell kigyűjteni. Az említett kiadvány megjelenése a további kutatások szempontjából Békés megyét illetően is döntő jelentőségű, azonban nem mentesíti a kutatót a népmozgalom szezonalitására, a halálokokra, a házasságok révén kialakított és fenntartott külső kapcsolatokra vonatkozó adatok kigyűjtése alól. Az anyakönyvek értékelésével, forrásjellegük vizsgálatával foglalkozóan is történtek kísérletek elemző jellegű megállapítások közzétételére. 19 Az anyakönyvi adatok lehetővé teszik olyan korok népességének mélyfúrás jellegű vizsgálatát, amelyekben hivatalos statisztikai apparátus nem működött, nem gyűjtött adatokat. Elsősorban e mikrovizsgálatok lehetőségei miatt van különleges jelentősége az ún. családrekonstrukciós módszernek, amelynek egyik hazai alkalmazója a Szegeden tanító Kováts Zoltán. 20 Megyénkben az eddig publikált dolgozatokban Baranyai Kálmán, a mezőberényi monográfia népesedéstörténeti fejezetének megírásakor alkalmazta. A szülők, a gyermekek majd az őket követő generációk adatainak kigyűjtése, összesítése 16
