Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Ivanyos Lajos: A Magyarországi Református Egyház levéltárügye a reformációtól 1715-ig / 141–168. o.

rabság a halál miatt elfogytak, azonban az prédikátorok is megkevesedtek, szegényedtek, most is imitt-amott futásban vagyunk". Az egyházmegye történetének írója azután elmondja a rác támadás előli 1705-ös „túri futás"-sal kapcsolatos nagy levéltári veszteséget: A néppel menekülő kunhegyesi lelkész, az egyházmegye szünetelése után annak első esperese is a Tisza ingoványaiban húzódott meg Rakamaz táján és menekülés közben". .. odaveszett az esperes kezelésében levő Tractus matriculája is, hogy örökös homály boruljon egyházmegyénk két évszázados szenvedéseinek dokumentumaira." Legtöbbet mond erről az időszakról írt zárószava: „Az 1711. évvel bekövetkezett konszolidáció során mindenek előtt kitűnt, hogy a nagy pusztulásban egyházaink kétharmada odaveszett".

105 Ezzel a leírással teljesen egyezik az, amit Győrffy István mond a nagykunsági városok levéltárairól: „ . .. a régi időből majdnem minden írásos emlék elpusztult ... a nagykun városok a török-kuruc világban elpusztultak és levéltáraik elkallódtak. 1711 előtti anyagot tehát alig találhatunk bennük".

106 Az ősi zarándi egyházmegye is ebben az időben pusztult el, megmaradt 8 egyházközségét a békési egyházmegyékhez csatolták.

107 A legsúlyosabb emlékpusztulás 1705 őszén, Debrecen „első futásakor" ment végbe — Esze Tamás tanulmányában olvassuk Pósaházi János nótárius feljegyzését a város jegyzőkönyvéből: „A scholában mind a pataki, mind az itt való bibliotheca össze-vissza hányatott, több 300 auctornál odalett, sok félig megégettetett, sok könyv szélyel tépetett, sok levelenként a curián — az oskola belső udvarán-, utczán, a táborhelyen elhintetett, sok porba, ganéjba keveredett. A thékák összverforgattattak, a deákok odahordott ládái felhasogattattak; térdig ért a házban a sok Öszvezavart papiros." Hasonló volt ez az enyedi kollégium 1704. évi, „európai nevezetességű üggyé" tett elpusztításához. Dobozi István debreceni főbíró is fel akarta hívni a külföld figyelmét a Debrecenben elkövetett vandalizmusra, hogy lássák, „micsoda persecutiot csinált az német nállunk, az midőn bibliothecánkat, typographiánkat evertálta.. ,".

108 A kuruc-labanc hadakozások idején a kollégium ifjúsága háromszor is „elszéledt" amikor értékes iratai a „coetus ládája" és benne a f/éx antiqua" is áldozatul estek.

109 Tiszáninnen a törökellenes hadjárat nyomán 1688-ban már 34 borsodi község helye pusztaság. Miskolc ismételten sorra kerül 1706. szeptember 22-ikén: „Rabutin császári vezér előbb 5 napon át kirabolván és felprédálván a várost, annakutánna estve szövétnekekkel utcáról-utcára, házról-házra meggyújtogattatván, porrá és hamuvá tette, egyedül a .. . templomokat, harangokat és a scholát hagyván meg az égéstől".

110 A dunántúli részeken az 1664-es hadjárat nyomán elpusztultak Somogy és Zala vármegye helységei és lakossága, felégetve és rabságba hurcolva a török által, a maradék lakosságot pedig ragály tizedelte. 1686-ban Buda visszavétele és 1688-ban Székesfehérvár feladása után ezek vidékét a német és rác pusztítások néptelenítették el, és döntötték ismét romlásba.

111 1671-ből a győri egyház okirattárának az elvesztet jelzi az eklézsia története.

112 Erdélyben is elkezdődött a török-tatár dúlás 1658-ban, és sorra pusztultak Erdély értékei, a gyulafehérvári kollégium és könyvtár is. Nem református egyházi adat, de szemléltetésül ideiktatjuk a római katolikus püspöki palota és kátalani levéltár elpusztulásának a leírását úgy, ahogy Szalárdi István feljegyezte annak idején:... a sok munkával és költséggel szereztetett sok szép könyveket s leveleket is és protocollumokat avagy fejedelmi könyveket. .. azon könyvtartó háznak közepére rakásra hordván, úgy gyújták s 159