Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Ivanyos Lajos: A Magyarországi Református Egyház levéltárügye a reformációtól 1715-ig / 141–168. o.

A zsinati végzésekre, kánonos könyvekre, mint szuperintendenciális irattermékekre csak utalunk, de ezekkel kapcsolatosan is ki kell emelnünk egy-két jellegzetességet. A HerczegszŐllősi Kánonok egy példánya 1576. után a baranyai egyházkerület vezetőinek igen megbecsült, leveles ládában őrzött könyve volt. Hivatalos törvénykönyvül használták ezt a lapszéli feljegyzésekkel, papok aláírásával és formulákkal bővített példányt. A 19. század elején került elő a felsőbaranyai egyházmegye leveles ládájából.

33 Dunántúl szuperintendenciális irattermelődésének értékes ősi darabja volt a „túl a dunai kánonos könyv", amely a 19. század elején még megvolt, később elkallódott.

34 Tiszántúl ilyen kincse a Rövid Hitvallás eredeti latin szövege, a vele egybekötött kánonokkal.

35 Igen korai erdélyi irattermelődésre mutat a Benkő József udvarhelyi tanár által 1795-ben felfedezett másolat, amelyet 1623. körül készített Dési István szászvárosi lelkész az első zsinatok végzéseiről.

36 A szuperintendensi protokollum a legjellegzetesebb az egyházkerületi irattermelődésben. A dunamelléki egyházkerületnek 1629-ben kezdett, de még 1626-ra vonatkozó feljegyzéseket is tartalmazó püspöki jegyzőkönyve, a Protocollum Simándynum szemléltető példája annak, hogy a szuperintendens hivatali írásbeli ténykedése főképpen ilyen protokollum vezetésére szorítkozott. Helyet kapnak benne a Pest megyei kánonok és különböző formulák bejegyzései, püspöki levelek fogalmazványai, egyházközségekről és lelkészeikről való feljegyzések, közgyűlési névsorok stb.

37 A Dunántúli protokollum az egyházkerületnek 1612-ben kezdődő jegyzőkönyve, legnagyobbrészt Kanizsai Pálfi János sajátkezű leírásában. Ez a Rákóczi-szabadságharc idején eltűnt, de később az esztergomi herczegprímási főegyházmegyei könyvtár kézirattárába került.

33 A dunántúli egyházkerület iratanyagához tartozik Kanizsai Pálfi János leveleskönyve (1607—1636) és a Pathai István-féle levelezésgyűjtemény is.

39 A felsődunamellé ki egyházkerület protokollumát is a dunántúli kerület iratai között helyezték el az egyesülés után. 1652-től pár évig jegyzett jegyzőkönyv, ez,minden bizonynyal azonos a barsi egyházmegyei levéltár jegyzékében Generálé protokollum sub episcopo Petro Magyaria. o. 1652. téves jelzéssel feljegyzett irattal. A dunántúli levéltárba helyezés előtt lehetett a protokollum a barsi iratok között, ott azonban mindenképpen akkor vették fel jegyzékbe, amikor már feledésbe ment és tisztázatlan kérdés volt a felsődunamelléki püspökök szolgálatának ideje. Csak ilyen módon jegyezhették az 1652-es protokollumot az 1713-tól püspökösködő Kossá Magyari Péter nevével.

40 A szuperintendensi protokollumok között legelső a tiszántúli egyházkerületi jegyzőkönyvek hiánytalanul fennmaradt 25 kötetes sorozatának az első kötete (1567-1765), a Liber Ecclesiarum Ungaricarum Cis Tibiscum. Gönczi Fabricius püspöksége kezdetén, 1578-ban elkészítették az Articuli Maiores-ből rövidebbre fogott közigazgatási szabályzatot, az Articuli Minores-t, azután az 1567. évi debreceni zsinat utáni főbb, főleg fegyelmi ügyeket összeírták egy jegyzőkönyvbe. Ezt a jegyzőkönyvet folytatólag tovább vezették a szuperintendensek, feljegyezve benne a főbb zsinati tárgyakat. Még sokáig magánjellegű jegyzőkönyv lehetett az, ahogy a benne mutatkozó feljegyzési hiányokból következtetni lehet. 1604—1617. között előbb Hodászi bejegyzései nagyon hiányosak, majd Milotai nem is jegyzett be semmit.

41 146