Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - Jároli József: A történeti demográfiai kutatások Békés megyében / 13–20. o.

Jároli József A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK BÉKÉS MEGYÉBEN* Adatgyűjtések, publikációk Lassan egy évtizedes múltra tekintenek vissza a történeti demográfiai, népesedéstörténeti kutatások Békés megyében. A népesség számának megállapításával, a közegészségügyi viszonyok megrajzolásánál a népesség demográfiai viselkedésével kapcsolatban korábban is voltak adatgyűjtések több publikációban. A történeti demográfiai, történeti statisztikai elemzések azonban csak az 1970-es évek elején láttak napvilágot a megyében megjelent helytörténeti, helyiismereti irodalomban. Békés megye helytörténeti irodalmának mindmáig felülmúlhatatlan teljesítménye az 1965-ben megjelent Orosháza története és néprajza című monográfia még nem szentel külön fejezetet a népesség demográfiai viselkedése történeti bemutatásának. Sós József azonban a helység egészségügyéről írott fejezetben a századfordulótól 1961-ig ismerteti a közegészségügyi viszonyokkal legjobban összefüggő halandósági adatokat és a járványok szomorú krónikáját.

1 ,,A lakosság embertani képe" című fejezetben pedig Farkas Gyula és Lipták Pál, a törzsökös orosháziakra vonatkozó ismeretek között közölnek a községbe történő bevándorlásra vonatkozó adatokat. Maday Pál Szarvas története című munkájában függelékként közöl a magyarországi népszámlálások községsoros adatainak felhasználásával népesedési adatokat is.

2 A Békés megyei történeti demográfiai kutatások is a Központi Statisztikai Hivatal Történeti Statisztikai Kutatócsoportjának kutatásai és publikációi nyújtotta példa nyomán indultak meg. Erdei Aranka Doboz község református anyakönyveinek adatait gyűjtötte ki, a páratlanul értékes anyag még publikálásra vár. Baranyai Kálmán a Csorvás község állami anyakönyveinek bejegyzéseit feldolgozva közölt 1970-ben, majd 1971-ben részletes demográfiai elemzéseket.

3 A házassági anyakönyv 1896. január 1. és 1900. december 31. közötti öt esztendejének adatai alapján mutatja be a csorvási házasságkötések jellegzetességeit. (Havi eloszlás, a házasságot kötők kormegoszlása, lakó- és születési helyük, foglalkozásuk stb.) Elemzése nyomán a község igen tanulságos társadalomrajza bontakozik ki előttünk. „A halál okainak megnevezése és a halálozás alakulása Csorváson az utolsó 75 évben" című tanulmányában a halálokok és azok ezrelékes megoszlása 1896-1965 között, számos, a mai gondokra is rámutató adatsort tartalmaz. Megdöbbentően magas a gyermekhalandóság Csorváson még a századfordulón is (az elhaltak fele!), ami a Horthy-korszakban sem változik szinte semmit. A vizsgált időszak utolsó ötéves ciklusa alatt (1961-1965) viszont már megszűnt a gyermekbetegségek miatti halálozás Csorváson. A halálokok között egészen a felszabadulásig a gümőkor vezetett (Csorvás az országos átlag felett volt). A rákhalálozás az 1961-1965 közötti időszakban A Szerkesztőség ezzel a tanulmánnyal köszönti a 250 éves Békés megyei Levéltárat. 13