Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

Iparfejlesztési főosztály 47 Pénzügyi és Ellenőrzési 48 Gazdálkodási 43 Minisztériumi Titkárság 35 Személyzeti 8 Munkaügyi és Oktatási 18 Bútoripari 24 Papíripari 23 Nyomdaipari 23 Ruhaipari 28 Pamutipari 49 Gyapjúipari 29 Len-Kenderipari 30 Rövidáruipari 14 Bőr- és Cipőipari 45 Kötszövőipari 20 Helyiipari 30 Gazdasági Hivatal 131 összesen: 645 1963. július 1-vel új szervezet és működési szabályzat lépett életbe a Könnyűipari Minisztériumban (18/1963. Kip. M. ut., Könnyűipari Értesítő 1963/23-24.). Az 1948—1950-es évek nagy változásai után az ekkor kezdődő intézkedések jelentették a legjelentősebb szervezeti változást az ipar területén. Az egész ipart érintő intézkedések részeként szervezték át a könnyűipart is. Minisztériumi szinten a legjelentősebb változást az jelentette, hogy megszüntették az ágazatokat összefogó iparigazgatóságokat (és a trösztöket is). Ezzel az 1948-ban kialakított és 1963-ig sérthetetlen alapelvként kezelt szisztémát tették félre. 1948-tól - mint az eddigiekből látható — tartotta magát a gyakorlat, amelynek lényege az volt, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve dolgoztak az egyes ágazatokért felelős miniszterhelyettesek, alattuk a komplex apparátussal (terv-, munka-, bér-, pénzügyi stb.) rendelkező iparigazgatók. Az iparági stábbal párhuzamosan működtek az általános főosztályok, amelyek elvileg nem adhattak utasítást a vállalatoknak, de az iparigazgatóságoknak sem, nem feleltek az iparágak működéséért. Az ipari minisztériumok 1963-as átszervezésével a sűrűsödő gazdasági nehézségekre kívánt reagálni a kormányzat. A változtatások jellege némileg hasonlított az 1954-es átszervezésekre, ti. a gazdasági mechanizmus megváltoztatása nélkül, szervezeti intézkedésekkel próbálták a problémákat megoldani. Az elképzelés az volt, hogy a minisztériumi apparátus kettősségét felszámolják, funkcionálisan tagozódó, szakmailag erősebb, egységes apparátust építenek ki. Ugyanakkor nem kívántak a funkcionális irányításra áttérni, továbbra is fennmaradt a differenciált ágazati irányítás szükségességének elve. Az 1963-as minisztériumi átszervezés lényegesebb célkitűzése az volt, hogy a vállalatok igazgatói - szemben az eddigi gyakorlattal - nem iparigazgatóknak tartoztak 113