Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

Oktatási igazgatóság Technikumi osztály Szakoktatási osztály Főkönyvelőség Helyi ipari igazgatási főosztály Beruházási osztály Anyag- és értékesítési osztály, Vasellátási és készáruértékesítési, Textil, bőr, építőanyag, nád ellátási, Terv, statisztikai, importfaanyag ellátási, Vegyianyag, papír, szén, ipari üzemanyag csoportok, Könnyűipari osztály, Fa, textil, nyomda kézműipar, kefe, illetve Bőr, bőrruházat, műanyagipar, vegyesipar csoportok, Bánya- és építőanyagipari osztály, Tégla, kerámia, tőzeg, beton, illetve Áruforgalmi és értékesítési csoportok, Vas- és Gépészeti osztály, Technológiai csoport. Szövetkezeti és kisipari osztály (főosztályi rangban) Szövetkezeti csoport Kisipari csoport Iparszervezési osztály (főosztályi rangban) Műszaki csoport Légó Személyzeti főosztály Textil osztály Vegyes osztály Az iparigazgatóságok ügykörét egységesen állapították meg, tervezés, termelés, statisztika; ellátás, értékesítés; beruházási; műszaki feladatok; munkaügyi; pénzügyi feladatok; ár- és önköltség, általános ellenőrzés címek alatt felsorolva a feladatok. Az iparigazgatóságok szervezetében már némi különbség volt, ti. az engedélyezett létszámtól függően szervezeti egységekkel is differenciálták a funkciókat, ugyanúgy, mint az 1953. január 1-től érvényes, előző ügyrendben. A legtöbb igazgatóságon belül három osztály működött, a műszaki, a terv- és termelési, valamint a főkönyvelőség. Ezek számtalan funkcionális, illetve iparcsoportok szerint szervezett kisebb egységre bomlottak. Az 1954. októberében megjelent szervezeti és működési szabályzatot Kiss Árpád miniszter azzal adta ki, hogy az abban foglalt hatásköröket a vezetők 1954. november 1-től gyakorolják, a szervezeti felépítés pedig legkésőbb 1955. január 1-én lép életbe. A szabályzaton tehát még Kiss Árpád neve szerepel, valójában azonban 1954. októberében már Szálai Béla állt a Könnyűipari Minisztérium élén. 1955. júniusában már Szálai Béla kézjegyével jelent meg a minisztérium új szervezeti és működési szabályzata. A közel egy évvel korábbihoz képest alig történt változás. Az ún. elvi főosztályoknál elmaradtak a helyi iparral foglalkozó részek, megszűntek az illetékes részlegek. A Helyi ipari igazgatási főosztályból Helyi ipari főosztály lett. A helyi tanácsok jogainak alig észrevehető bővülésével némileg csökkent a minisztérium szerepe. Ezzel egyidőben a minisztérium elvi főosztályaitól a helyi iparihoz kerültek a terület tervezési, műszaki fejlesztési stb. ügyei. 106