Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VI. Debrecen, 1979. / 564–567. o.

mérésében jelöli meg, A török hódoltság után készült Bihar megyei összeírások közül az 1692., 1717., 1728. és 1784. évieket dolgozza fel. A földbirtokosok személye szerint a települések három csoportját sorolja fel: egy település több földesúrral (ún. részbirtokosokkal), egy nagybirtokos több településsel, s végül több részbirtokos helyére 1784 után egy birtokos lép. Az utóbbi csoportba tartozó 58 település elkülöníthető, s a továbbiakban kizárólagosan velük foglalkozik a szerző, s a birtokosváltás okát keresi. A török hódoltság előtt készült 1522. évi dikális összeírás adatai szerint akkor Bihar vármegyében az adófizető porták 43,71%-a egyházi birtokosé, 29,79%-a pedig hét világi nagybirtokosé volt. A többiek kisbirtokosok voltak. A török kiverése után már 1728-ra jelentős változásként a települések világi magánföldesúri birtoklásának visszaesését tapasztalhatjuk, valószínűleg a kamarai birtokok miatt. Azonban 1784. évi összeírás adatai szerint már a világi magánföldesurak száma ismét 43%-ra emelkedett. A megvizsgált 58 település homogén csoportot alkot, s 1728—1784 között közel a felénél mintegy 25 településen nincs birtokosváltozás. A többieknél bekövetkezett változásokat a szerző részletesen később megjelenő monografikus feldolgozásában közli. Újlaki Zoltán A Bihar megyei iparos és kereskedő réteg társadalmi struktúrájának kérdéséhez 1920—1940 c. tanulmánya az 1920-as évek iparpolitikájának országos és megyei vonatkozásaival ismertet meg. A Bihar megyei iparosok és vállalataik számát az 1920. évi népszámlálás adtaiból bontja ki. Ez a szám az 1930.évi népszámlálás adatai alapján gyengén emelkedett úgy, hogy az ipari kereső népesség megoszlása felgyorsult. Az iparból élők száma tulajdonképpen a házi- és népipar, valamint a vándoripar között oszlott meg. A tulajdonképpeni ipari kereső népesség tovább tagolható az önálló iparosok és a segédszemélyzet csoportjára. Az 1938. évi kamarai nyilvántartás megyei adatai szerint az iparosok száma 1930-hoz képest növekedett, a kereskedőké pedig megkétszereződött. A kereskedelem fellendülése azonban az üzlethálózat szétaprózódásával járt együtt. Béres András Szabó Pál és a Kelet Népe c. tanulmányában sajtótörténeti áttekintést nyújt a két háború közötti Bihar megyei irodalmi életről. Szabó Pál küzdelmét mutatja be a Kelet Népe c. újság 1936—37. évi kiadása megszervezésében, mivel saját nézete szerint a könyv nem jut el a parasztsághoz, s ezt a folyóiratnak, újságnak kell pótolnia. A folyóirat szerkesztői, kiadóhivatali és nyomdai vándorlását az események korhű felidézésével mutatja be. Mervó Zoltánná Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. okt.—1948) c. tanulmánya az alapfokú oktatás kérdéseit vizsgálja. Az oktatás megindulása és a háborús károk helyreállítása 1944 decemberében Bihari Nagy Lajos böjti tanító megyei tanfelügyelővé való kinevezésével indult el. A tanfelügyelőség feladata volt az iskolák megnyitása. Az oktatás demokratizálása érdekében tett intézkedések között a nyolc osztályos általános iskolák kiépítését emeli ki. Az új általános iskolák megszervezése Bihar megyében lassan haladt, a tanerők hiánya és a szétszórt tanyai iskolák létszámai miatt. Az egyházi és uradalmi népiskolákat a földreform után fenntartóik nem támogatják. Az oktatás eszközeinek közösségi tulajdonba vétele a felekezeti elzárkózás következtében nehezen volt megoldható. így az egységes állami általános iskolák megszervezése csak fokozatosan valósulhatott meg. Az 1948. évi XXXIII. t. c, csupán új lendületet adhatott. 566