Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Szederkényi János: Baranyai helytörténetírás 1980. Pécs, 1981. / 562–564. o.

BARANYAI HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1980 Szerkesztette: Szita László. Pécs, 1981. 580 p. Várakozással telve foghatja kézbe az olvasó a Baranya megyei Levéltár 1980. évi kiadványát, a Baranyai helytörténetírás 1980 című kötetét. A nagyívű kép, amelyet a tizenöt szerző felrajzol, a kötet szerkesztőjének — már a korábbi kiadványoknál is tapasztalt — nagyvonalú törekvését jelzi: érzékeltetni a gazdaság-társadalom-politikum összefüggését, művelődéstörténetünk eddigi kevéssé fényt kapott területeinek módszeres feltárását, lehetőséget adva a levéltári forrásanyag feldolgozására mind nagyobb körű kutatónak, örvendetesen gazdagodik ezzel a hivatásos levéltári munkán túl a kutatói önállóság, ami a témák sokrétűségében és a feldolgozás egyre javuló minőségében jelentkezik. Meghatározónak tartjuk a Pécs város 1780. évi szabad királyi oklevelének Mária Terézia által adományozott szövegének és a kiváltságlevélnek címertani ismertetését (Sándor László—Tímár György). A töredékes korábbi ismertetések után a barokkos latin szöveg és a kitűnő színes melléklet érzékelteti: dokumentációként, tartalmában is fordulópontot jelentett a város és tágabb környéke számára a királyi szabadság, összefügg ezzel — bár más fejezetben szerepel — a mezőgazdasági történetfeldolgozások sora. A vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes története (Kiss Géza) árnyaltan mutatja be e terület sokfajta törekvését a pénzforgalom-adózás, a terhek és jövedelemforrások körében, a terület gazdálkodásának lassú változását, amelynek alakulása úgy hisszük, máig ható állapotokat őrzött meg. Fontos és nemcsak a mezőgazdasági kultúrák, de a mai környezetvédelmi teendők oldaláról nézve is szükséges munka Nagy Lajosnak a Gyöngyös, Ókor és Körcsönye folyók régi ártere a sellyei uradalom területén című feldolgozása. Ide - a vizekhez — kapcsolódna Móró Mária Anna munkája, aki az 1828. évi országos összeírás alapján az adóforrások nyomán Baranya megye malomállományát és szerencsés megoldással, néhány malomszerkezetet ábrázolva dolgozta fel az akkori állapotot. A malmok egyben jelzik a faluközösségek sajátos ellátó-önellátó szerepét, melyet — nagymalmok híján — csak sokára vált fel a kereskedelem útján forgalomba kerülő őrleményfajta-változatok sora. A társadalmi mobilitásra és a birtokszerkezet-váltásra nyújt szemléletes képet a Földbirtokviszonyok és a mezőgazdasági munkások helyzete Baranya megyében az 1938. évben (Török Géza) című tanulmány. A tanulmány alapja lehet egy, a mezőgazdaság ipari jellegének fejlődését bemutató — hasonló indítékú — feldolgozásnak is. A földbirtokos magatartás jellemző gazdaságpolitikai vonásait mutatja be részletes feldolgozásában a gróf Károlyi Gyula reakciós birtokpolitikai tevékenységét a harmincas években taglaló munka (Fűzi János). Ez a feldolgozás korunk, a közelmúlt birtokpolitikájára vet jellemző képet, részletes szabályzásaival és a birtok gazdaságosságát mindenekfelett szem előtt tartó magatartást érzékeltetve. A magyar közigazgatás állandó változásának, e változások kiváltó okai eredőinek jobb megértését segíti a Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején (Szita János) című tanulmány. A bürokratikus, többoldalúan szervezett közigazgatás, a közbiztonság szervezésének bonyolult útja a megyerendszer alapjait bővíti már egy későbbi fejlődés keretei számára. 562