Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Jároli József: Borsodi levéltári évkönyv III. Miskolc, 1980. / 556–558. o.

más-más álláspontot foglalt el. így például nemcsak a Tanácsköztársaság agrárpolitikájának értékelésében helyezkedtek szembe egymással, hanem ínég abban sem jutottak közös nevezőre, hogy az új forradalomban a földosztás szükséges lesz-e, illetve milyen mértékű földosztásra kerüljön sor. A magyar kommunisták 1921. nyarán úgy érkeztek el a Kornintern III. kongresszusához, hogy nem sikerült az egymás közötti nézetazonosságot megteremteniük, így a továbbiakban a kommunista mozgalom fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb teendő a nézeteltérések megszüntetése, s egy olyan egységes stratégiai koncepció kialakítása volt, amely helyesen fejezi ki a felkészülés irányát az ellenforradalmi rendszer megbuktatásához. Kirschner Béla eszmetörténeti munkája nemcsak új adatokkal és belőlük levont következtetésekkel bővíti eddigi ismereteinket, hanem a KMP-n belüli viták elméleti, politikai hátterének fontosságára is irányítja figyelmünket. Következtetéseit döntően levéltári forrásokra, valamint a magyar kommunisták Moszkvában és Bécsben kiadott lapjaira, tanulmányaira s nem utolsó sorban Lenin Magyarországi vonatkozású írásainak elemzéseire alapozza. Elméleti igényű kritikai fejtegetései így teszik árnyaltabbá a KMP 1919—1921 közötti taktikai és stratégiai irányvonaláról eddig kialakított nézeteket, véleményeket, álláspontokat. Úttörő vállalkozása hiányt pótol s egyúttal nyilván majd vitára is készteti a korszak kutatóit. Rajtuk kívül haszonnal forgathatják e munkát a tudományos szocializmus oktatói, hallgatói, történelemtanárok s végül, de nem utolsósorban a magyar munkásmozgalom története iránt érdeklődő olvasóközönség is. Izsák Lajos BORSODI LEVÉLTÁRI ÉVKÖNYV III. Szerk.: Román János. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár kiadása. Miskolc, 1980.296. p. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helytörténetírás rangos orgánumává lett Levéltári Évkönyv legújabb számának gazdag tartalma felöleli a megye közel- és régmúltját. Művelődés-, ipar-, népesedés- és politikatörténeti tárgyú tanulmányok kínálnak hasznos olvasmányt nemcsak a megyében, de annak határain kívül élő számára is. A kötet első dolgozatában Takács Béla a Sárospataki kalendáriumok 17—18. századi történetét foglalja össze. A szorosan vett kiadástörténet mellett ismerteti az egyes pataki kalendáriumok anyagát, szerepét a korabeli népéletben. Bársony István a 18. században Szabolcs megyéből Abaúj, Borsod, Zemplén megyékbe irányuló jobbágyvándorlásra vonatkozóan közöl felbecsülhetetlen értékű adatokat. (Sajnos nagyon kevés, a közöltekhez hasonló forrás áll rendelkezésünkre, olyan, amiből arra kapunk információt, hogy honnan vándoroltak be egy-egy jobbágyfaluba lakosok a 18. század folyamán.) Az országban folyó történeti demográfiai kutatások sorába kitűnően illeszkedik Süli-Zakar István: Tokaj hegyalj? és környékének népmozgalma 1787—1970 között című tanulmánya. A vizsgált közel két évszázad gazdasági, társadalmi változásait jól tükrözik a természetes 5^6