Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Horváth Lajos: "Ha majd a szellem napvilága..." Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867–1919. Debrecen, 1979. / 550–553. o.

lenül a háborút követő korszakra emlékeztetek, amely oly alaposan megbolygatta gazdaságunk intézményi kereteit, hogy a korabeli állapotok rekonstruálása ma sem irigylésre méltó feladat. A kötet bevezető — programadó — tanulmányait Vass Henrik (üzemtört énét-munkásmozgalomtörténet-szocialista hazafiság), Molnár Béla (üzemtörténet és népfrontmozgaÍom) írták és részben ide tartozik Incze Miklós (Az üzemtörténetírás kapcsolata más történeti ágazatokkal és társadalomtudományokkal) írása is. Két helyzetkép (Hanák Péter: Az üzemtörténet kutatásának problémái, Kabos Ernó': Gondolatok az üzemtörténetírás helyzetéről az I. Nemzetközi konferencia idején) után az elemző írások következnek. Az elemzések egyrészt a történeti források oldaláról (Jenéi Károly: Az üzemtörténetírás tárgya és levéltári forrásai, Sárközi Zoltán: Hogyan írjunk üzemtörténetet, Szekeres József: Űzemtörténetírás, jelenkorkutatás. Kép- és hangdokumentumok, mint források, Ferber Katalin: A mérlegelemzés szerepe a tőkés vállalatok vagyoni helyzetének vizsgálatában), másrészt pedig a gazdasági források, vagyis a termelési tényezők (föld, tőke, munka) szemszögéből közelítik meg tárgyukat. Az első tényezővel Lakatos Ernó' (A termelőszövetkezetek történetének feldolgozásáról), a másodikkal Makkai László (A magyarországi ipartörténeti kutatás problémái és föladatai) és Károlyi Zsigmond (üzemtörténetírás és technikatörténet), a harmadikkal Sipos Péter (üzemtörténet és munkásmozgalom-történet), valamint Dömötör Ákos (üzemtörténet és munkáséletmód-kutatás) írása foglalkozik. Az extern hatásokat — amelyek tehát nem a termelési tényezőknek tudhatók be — Otokar Kana (Az üzemtörténet a vállalatok táj- és környezetalakító szerepe szemszögéből) és Székely Pál (Az űzemtörténetírás és a jogszabályok gazdaságrendező szerepének kapcsolatai) tanulmányai vizsgálják. Az ismertetés végére a kötet egyik középső tanulmánya, mivel egyik skatulyába sem fért be — ami nem véletlen. Hiszen Koroknai Ákos írása a vállalkozóval foglalkozik, a gazdasági élet ,fősével", aki a termelési tényezőket szervezi, de aki maga — mint Schunnpeter mondja - nem kalkulálható tényező, hiszen lényege az innováció. Bízom abban, hogy e kötet - szerény lehetőségeivel — segíteni fog abban, hogy az innováció fogalma, amelyet napjainkban a hatékonyság, termelékenység, egyensúly és struktúra kifejezésekkel együtt a publicisztika gőzhengere sajátított ki magának, megőrizze történetiségét és ezáltal tartalmát is. A kötet függelékébe tartozó, jó bibliográfiát Tóth Róbert szerkesztette. Halmos Károly „HA MAJD A SZELLEM NAPVILÁGA. . ." AZ ISKOLÁN KÍVÜLI NÉPMŰVELÉS HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN 1867-1919 A Hajdú-Bihar megyei Levéltár közleményei 13. sz. Szerkesztette:Gazdag István. Debrecen, 1979. 240 p. A kiadvány tulajdonképpen első kötete annak a vállalkozásnak, amely az iskolán kívüli népművelés alapvető dokumentumait szándékozik összeválogatni és bemutatni Hajdú-Bihar megyében a kiegyezéstől napjainkig. A két világháború közötti időszakot átfogó 550