Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - ADATTÁR - H. Boros Vilma: Széchenyi István 'Önismeret' című művének kiadatlan része / 443–460. o.

Ámde kérdem, hol illy socialis javítás vagy javulás nem látszik még, valljon mi történik, az illyféle 'servata valebunt' darabkákkal, ha azok véletlenül tán elbüdösödnek? Hol sertések tartatnak, ezen éppen nem válogató falatozók, ám akkor — directe nem löketik krajczár a Dunába mert a sertés mindent felfal - de indirecte még is dobatik 's pedig több mint egy krajczár a vizbe az által mert a dolgot 'okkal-moddal', kezelve azon darabokat, mellyeken most disznó vigadig /!/ ember is szivesen elköltötte volna, 's pedig a leg finnyásb is. — Igen, de hol illy féle socialis előmenetel se hizlaló nincs - akkor mi történik az illyes deperditákkal. - „A Dunába hajitatnak." A magyar, leg alább józanabb része, mindig és minden időben reprobálta a dilapidatiot, — és az illy féle 194. lap tendentiat 'Csáki szalmája' czimével illette - bizony nem tudom milly körülmények és milly események következtében. — Minden mi a serdülőket takarékosságra inti, — ha bár a leg kisebb dolog körül is többet kevesebbet egyenesen a kőz gazdagodáshoz járul, és az ki fiatal korában nem dillapidált egyben, később tán másban sem fog dilapidálni. — Az angol mint már érintem, sokat máskép lát, és sokban máskép cselekszik, mint a continentalis. — így például, ha a continensen valami gyermek, ki saját szárnyaira eresztgetik, bizonyos tálbul többet vészen ki, mint a mennyit aztán meg enne, — és ennek részét ismét odébb adja, rendszerint meg őrülnek a jámbor szülék és illyest mormognak fogaik közt — Tiála az ég gyermekünk nem torkos, és tudja moderálni / / magát' — Angliában ellenben, általjános nevelési elv az, hogy az mit a gyermek a tálbul ki vesz, azt neki meg is kell enni, habár hasa fáj is utánna, — mit, természet szerint cum grano salis kell érteni, — mert ha találkoznék olly kis szamár, mi nem fekszik a lehetőségek körén kivüí, — ki annyit rakna tányérára, mi szerint annak kényszeritett elköltése csorbát üthetne egészségén — az magátul értetődik, a kiváltságosok sorába lép. — Itt csak az általjános nézet különbsége forog kérdésben. Es valljon mi az egyik vagy másik nézetnek és erre sarkalló Systemának hihető következménye? Az hogy a megdicsért gyermekbe, a dillápidátioi szellem mesterségesen inoculáltatik — és belőle dilapidátor lesz — vagy ha enyi sem, alkalmasint valami rendetlen egyéniség, és ha enyi sem, legalább egy olly egyén —, ki magasb Sphaerakban lakván, ily apróságokkal bizony nem bibelődik —, t. i. olly féle genie, ki minden héten 4— — — elfelejti óráját felhúzni, ki ajtaját becsukni mindig felejti, — ki nem ér rá', noha szegény mint templom egér, kőlcségeit fel jegyezni, etc és ha illyes sem lesz belőle, de valami rendes takarékos jo gazda, ez éppen nem szüleinek de egyedül saját érdeme, — és tán drágán lefizetett tapasztalatnak gyümölcse-; midőn az, kibe a rendet, és takarékosságot már gondolkozó életének kezdetén belé oltották, ceteris paribus —, akármiben is mi 'jó rend czime alatt jár' mind azokat nagyon superálni fogja, kik e tekintetben continentalis nézet vagy Schlendrianhoz képest ápoltattak — férfi korra 452