Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Erdődi Gyula: A Janus Pannonius Társaság iratai a Baranya Megyei Levéltárban / 409–412. o.

Erdődi Gyula A JANUS PANNONIUS TÁRSASÁG IRATAI A BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁRBAN A Janus Pannonius Társaság 1931. június 10-én, az alakuló közgyűlés megnyitása napján kezdte meg 14 éves működését. Itt fogadták el alapszabályait. A társaság neve: Janus Pannonius Társaság. Székhelye: Pécs. Működési területe: Pécs, Baranya vármegye és a Dunántúl. Hivatalos nyelve: magyar. Pecsétje: Janus Pannonius püspöki díszben, pásztorbottal és írótollal. A pásztorbot mellett lant és babérág, a pecsét jobboldali részén a Ouinque Ecclesiae rajza. A társaság célja, hogy működési területén az írókat egységes szervezetbe tömörítse, hogy az irodalom és a tudomány szeretetét és megbecsülését előmozdítsa és az ősi kultúrájú Pécs város, a nagy történelmi időket ért Baranya és Dunántúl múltjának tanulmányozásával és szellemi kincseinek feltárásával ezek méltó megismerését elősegítse. A célok elérése érdekében felolvasásokat, ünnepélyeket rendeztek, a jelesebb irodalmi termékeket kiadták, szépirodalmi, esztétikai és szellemtudományi pályadíjakat hirdettek, azokat jutalmazták. Az irodalmi társaságnak tiszteletbeli, rendes, levelező, alapító és pártoló tagjai voltak. Tiszteletbeli tagnak az volt megválasztható, aki az irodalom kiváló munkása, vagy barátja és mint ilyen, a társaság célját hathatósan elő tudta mozdítani, valamint a társaság érdekeinek elővitelében nagy érdemeket szerzett, aki a társaság működési területén fejtett ki irodalmi tevékenységet és az az olvasó közönségre nagy hatással volt. Rendes tag az lehetett, aki az irodalom terén képességének és tevékenységének jelét adta. Levelező tagnak azt választották meg, aki a társaság céljait szépirodalmi, tudományos irodalmi, esztétikai, kritikai, vagy újságirodalmi tevékenységével előmozdította. Alapítótag az lehetett, aki három éven belül a társaság törzsvagyonához 100 Pengővel járult hozzá. Pártoló tagnak azt nevezték, aki évi 5 Pengőt fizetett. A társaság számvizsgáló bizottságot hozott létre, amelynek legfőbb feladata az volt, hogy a pénzkezelést megvizsgálja, a zárszámadásra és a pénzkezelésre vonatkozó okmányokat, naplókat, egyéb iratokat átnézze és észrevételeit írásban a közgyűlésnek jelentse. A társaság ügyeinek intézésére elnököt, két társelnököt, két alelnököt, két titkárt jegyzőt, pénztárost, ellenőrt és jogtanácsost választott. A tisztikart közgyűlés alakulásakor közfelkiáltással választotta, később ez titkos szavazással történt. Mandátumuk 3 évre szólt. Az alapszabály ezenkívül intézkedett a társaság vagyonáról, annak kezeléséről, a tagok megválasztásáról, a tisztikar funkcionáriusainak feladatairól, a közgyűlés hatásköréről és 409