Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Fraknói Mária: A Mecsek Egyesület iratai a Baranya Megyei Levéltárban / 397–401. o.

— a gyalogjárókon ültetett fák fenntartása, — a Tettye és vele kapcsolatos tér rendezése, — a városon kívüli sétautak mentén fasorok ültetése, — padok elhelyezése a korzón és az Indóház-utcában, — az Irányi Dániel-tér és az Ágoston-tér rendezése, — az új Központi temető és az ahhoz vezető út fásítása, — díszkút létesítése. A célok megvalósítása nem meghatározott sorrendben történt. Felvették a kapcsolatot az összes pécsi építésszel (vegyék be tervükbe az erkélyen vagy ablakhoz elhelyezhető virágtartókat), pécsi iskolaigazgatókkal, rendőrkapitánnyal, a Mérnöki Hivatallal. A Széchenyi tér rendezése kapcsán Zsolnay Miklós felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A Park osztály, mint a Mecsek Egyesület módosított alapszabályaival újjáalakított osztály, Zsolnay Miklós elnöklete alatt 1912. szeptember 6-án alakult újjá. A háború alatt és az azt követő években az osztálynak nem volt módja tevékenységet kifejteni — mint azt a háborút megelőző években tette, de 1929-től ismét eredményes munkáról számolhattak be. A város polgármestere felhívására az osztály készséggel vállalta a „Virágos Magyarország" elnevezésű mozgalom helyi bizottságának tisztségét s így módjuk nyílt a virágdíszítési munkálatokban részt venni. A „Szépítő osztály" (1926) volt a propagálója (a „Virágos Magyarország, virágos Pécs" helyi mozgalomba bekapcsolódva) a város területén a virágkultusz kifejlesztésének, aminek a nehéz időkben is szép eredményei voltak. Elnöke: Hamerli József gyáros. A „Munka osztály" is 1926-tól kezdte meg működését, s az útjelzések felújításáról, továbbfejlesztéséről és pótlásáról gondoskodott. Elnökük Krafft János vegyészmérnök volt. A „Kiránduló osztály" (1930) Karg Norbert dr. egyetemi gazdasági hivatali igazgató elnökletével kezdte meg munkáját. Azonban meg kell említenünk, hogy már 1892-ben működött egy kirándulási bizottság, mely a kirándulások szervezésével és lebonyolításával foglalkozott. A kirándulások sorrendjét öt hétre előre meghatározták, erről a tagokat a helyi lapok útján és hivatalos helyiségben kifüggesztett lapon tudatták. 1933-ban hozták létre a „Természetvédelmi-osztályt" azzal a céllal, hogy az ősi adottságokat, sziklákat, forrásokat, tájakat, erdőket, ritka és kiveszőben levő növény- és állatfajokat megóvja a pusztulástól. 1934-ben egy rendkívül nevezetes növényét a Magyar flórának, melynek lelőhelye a nagyharsányi hegy (Szársomlyó), ahol lösztalajon igen bőven terem, s februárban virágzik, védetté nyilvánították, Reuter Camilló elnök közbenjárására. Közreműködött a munkában lelkes titkára, Horváth Adolf is. Ez a növény a magyar kikerics, Cholochicum Hungaricum. Nagyharsányi több lelőhelyét erős vasdrótos kerítéssel látták el. Ez volt Magyarországnak első védetté nyüvánított növénye. Még néhány osztályt kell megemlítenünk, melyek 1942-től jöttek létre az egyesületen belül, de ezek tevékenysége nem volt számottevő, csupán új színt próbáltak hozni az Egyesület tevékenységébe. Ilyen volt a „Fényképészeti osztály" (1942) Vadász István bankcégjegyző elnökletével. Az Ifjúsági szakosztály (1943) elnöke Achátz Imre középiskolai tanár, céljuk az ifjúság összefogása, a hazai táj szépségének megszerettetése, a természet megfigyelése, térképolvasás és tereptani ismeretek elsajátíttatása. Igyekeztek bevonni az ifjúságot a többi szakosztály munkájába. A „Sport-osztály" (1943) pedig a 400