Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Kubinszky Judit: Néhány szó egy készülő forráskiadványról: A M. (Kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki reservált iratai / 37–47. o.

Állami hatóság volt, mert közvetlenül a belügyminiszter fennhatósága alatt állt, városi hatóság pedig azért volt, mert illetősége a főváros területére terjedt ki és működéséről jelentésben tartozott beszámolni a főváros közigazgatási bizottságának. Országos hatóság volt, mert a rendelkezési-, büntető-, és kényszerjog tekintetében az országos törvényhatóságokkal egyenlő hatáskörrel rendelkezett és minden országos hatósággal saját nevében közvetlenül érintkezett. Helyhatóság pedig azért volt, mert kötelességei közé tartozott a fővárosi törvényhatóságok által alkotott szabályrendeletek végrehajtása, a hatóság által jogérvényre emelkedett határozatok és intézkedések megszegői ellen a fővárosi törvényhatóságnak karhatalmat kellett szolgáltatnia. Az 1881. évi XXI. törvénycikk 2. paragrafusa szerint a fővárosi rendőrség feladatai a következőkben foglalhatók össze: 1. A személy és vagyonbiztonság megóvása 2. A béke és a közrend fenntartása 3. Őrködés a büntető törvények, rendeletek és szabályrendeletek tiszteletben tartása felett 4. A véletlenül vagy bármely mulasztásból eredő károk és veszélyek elhárítása 5. A megzavart rend és béke helyreállítása 6. A büntetendő cselekmények kinyomozása és az azokat elkövető személyek őrizetbevétele , illetve az illetékes hatóságnak való átadása A törvény által megállapított összes feladatot a fővárosi rendőrség azért nem teljesíthette, mert egyrészt a törvényt nem hajtották végre következetesen, másrészt a feladatok egy részét — különösen, ami a 4. pont alá tartozott pl.: a tűz- és vízrendészet, az iparrendészet, a közegészségügyi rendészet — más hatóságokra bízták a későbbi szabályrendeletek. A fővárosi rendőrség tényleges feladatkörét röviden úgy határozhatjuk meg, hogy: 1. Tartozott megóvni a személy- és vagyonbiztonságot, a békét és a közrendet az emberi cselekményekből, vagy mulasztásokból származó veszélyek és károk ellen, helyesebben megzavarásuk esetén helyreállítani az eredeti állapotokat. 2. Elkövetésük előtt vagy alatt megakadályozni a büntetendő cselekményeket, ha pedig már elkövették őket, akkor a tettesek kinyomozásával együtt az illetékes hatóságok tudomására hozni azokat. Ha az európai nagyvárosok rendőri szervezeteivel — Bécs, Berlin, Párizs, London — hasonlítjuk össze a budapesti rendőrség szervezetét és feladatkörét, a legfőbb hasonlóságot a bécsi rendőri szervezettel kapcsolatban fedezhetjük fel. A többi nagyvárosnál vagy sokkal tágabb értelmezést kapott a rendőri szervezet feladatköre és a rendőrség közigazgatási teendőket is ellátott (Berlin, Párizs), vagy a budapestinél szűkebb határok között mozgott ez a feladatmeghatározás, mint pl. Londonban, ahol a büntetendő cselekményeket a rendőrség hivatalból nem üldözte, hanem a magánvád alapján a felek kérésére nyomozókat bocsátott rendelkezésükre az ügyek kiderítése érdekében. A budapesti rendőrséget nemcsak a feladatkörök hasonlósága kötötte a bécsi rendőrigazgatósághoz, ezen túlmenően igen szoros és élénk kontaktus volt a két rendőri szervezet között. Jelzi ezt az állandó információcsere, amely nemcsak a Monarchia területére, hanem úgyszólván egész Európára kiterjedt. 39