Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság létrejötte és első ügyrendje / 313–325. o.

A belügyminiszter 1876. szeptember 14-én rendelte el, hogy a törvény alapján a megyei és a városi törvényhatóságok a közigazgatási bizottságokat alakítsák meg. Utasítást adott arra vonatkozólag, hogy a közigazgatási bizottságba a törvényhatósági közgyűlés 10 tagot választás útján küldjön be. Ezt Székesfehérváron 1876. szeptember 28-án tartották. A megválasztott egyének neveit a főispánon keresztül a belügyminiszternek is meg kellett küldeni. Székesfehérvár város közigazgatási bizottságába Gebhardt Ignácot, Kaizer Sándort, Kövesi Ferencet, Kúti Mártont, Lisits Istvánt, Pribék Antalt, Say Józsefet, Say Rudolfot, Szűcs Sándort és Töltényi Antalt küldték. Ezt a csoportot a varosban közigazgatási tizes bizottságnak" nevezték el.

6 Tisza Kálmán 1876. szeptember 26-án az ország valamennyi közigazgatási bizottságának körlevelet küldött, melyben a bizottságok működésének megkezdésére kéri fel őket. Szerinte a bizottság van hivatva arra, hogy az 1872-ben bevezetésre került közigazgatási reform most tökéletesedjék és a magyar közigazgatás a továbbiakban életképesen működhessen. A belügyminiszter leszögezte, hogy a közigazgatási bizottság üléseit a törvényhatósági székházban, (tehát a vármegye és a thj. városok székházában) kell tartani, hisz a bizottság ügykörét a törvényhatósági tisztségviselőknek, mint szakközegeknek a segítségével bonyolítja, s ehhez igénybe veheti még a kiadóhivatalt, az iktatót és a levéltárost is. Ugyancsak a közigazgatási bizottság szolgálatába állították a törvényhatósági sokszorosító eszközöket, valamint a kőnyomdát. Tisza Kálmán rendelkezése értelmében a közigazgatási bizottság 1876. október 2-i hatállyal kezdi meg működését. Székesfehérvár város közigazgatási bizottsága az 1876. október 12-én tartott ülésén ügyrendi tervezetről tárgyalt, melyet kisebb módosításokkal elfogadott. Az ügyrendi szabályzat 36 §-ból áll és felöleli az iratkezelés teljes mechanizmusát az iratok beérkezésétől a levéltári elhelyezésig. A közigazgatási bizottsághoz érkezett, ül. ennek hatáskörébe tartozó iratokat (a kormánytól, a szakminisztériumoktól küldött leiratokat, a szervek és magánosok által beadott kérelmeket) a bizottság elnöke bontja fel, s ekkor az iratra rájegyzi az érkezés napját. Az iratokat naponta átteszik a városi iktatóhivatalba, ahol azokat nyilvántartásba veszik. Az iktatást a törvényhatósági iktatóhivatal végzi, ahol a közigazgatási bizottság részére 1876. október 2. óta külön iktatókönyvet nyitottak. Erről még szeptember 26-án intézkedett Szőgyény Marich főispán, aki Nóvák Kálmán polgármesterhez küldött utasításában elrendelte, hogy a közigazgatási bizottság ügyiratait a törvényhatósági iratoktól elkülönítetten kell elhelyezni és külön kezelni. Ugyancsak ellátják iktatószámmal azokat az ügydarabokat is, melyeket az egyes közigazgatási ágak előadói nem tartanak szükségesnek bizottsági ülésen tárgyalni, hanem a bizottság elnöke véleményének meghallgatása után kerülnek elintézésre. A beiktatott iratokat ezután a levéltárnok kapta meg, aki azokat az előiratokkal felszerelte, s majd az iktató által a szakelőadóknak, mint az ügy referenseinek szétosztotta. A referensek neveit az ügydarabok tartalmazták. (Az érkeztetéskor az elnök az iratok tárgya szerint már feljegyezte azokra az előadók neveit.) Az ügyiratokat jegyzék kíséretében osztotta szét az iktató-hivatalnok. A jegyzék tartalmazta az ügyirat iktatószámát, az átvétel idejét, és az előadó saját kezű aláírását. 319