Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - IRODALOM - Gecsényi Lajos: Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950–1970. Salgótarján, 1980. / 235–236. o.

A kötet második részében Antal Károly: Szemelvények Szécsény történeti forrásaiból c. összeállításával találkozhatunk. Ez alkalommal a község törökkori múltjával kapcsolatos leírásokból került sor válogatásra, gondosan és precízen, ahogy ezt az előző kötetben már megszoktuk, A szemelvények Evlíja Cselebi, Pecsevi Ibrahim és Kjátib Cselebi magyarországi leírásaiból, illetve VeÜcs Antal (1855—1915) Magyarországi török kincstári defterek c. munkájából kerültek közlésre, A defterekben túlnyomórészt az adózási és a török hűbéri viszonyokra vonatkozó fontos adatokat találunk. A defterek (az államigazgatás számviteü könyvei) megértéséhez Antal Károly tartalmas bevezetőt írt. A szemelvényeket török szójegyzék zárja. A harmadik kötetben közölt igényes tanulmány és az érdekes, értékes szemelvényválogatás nyeresége a helytörténeti irodalomnak. Gazdag István NÓGRÁD MEGYE TANÁCSAI ÉS A SZÖVETKEZETEK 1950-1970 Salgótarján, 1980. 207 p. Ha megkíséreljük összeszámolni a felszabadulást követő évek helytörténeti dokumentumait publikáló köteteket, gyorsan kiderül, hogy nem nehéz feladatra vállalkoztunk. Az élet megindulását bemutató csonka megyei sorozaton kívül alig néhány megyében készült ilyen összeállítás, részben a pártarchívumok, részben a területi levéltárak gondozásában. Ám 1948 után még ez a szerény sor is elapad és a közelmúlt évtizedei iránt érdeklődő kutató a sajtó igencsak hézagos és labilis forrásértékű tudósításaihoz, mint egyetlen forráscsoporthoz, kényszerül. Mindezt azért tartjuk szükségesnek elöljáróban hangsúlyozni, mert a Nógrád megyei Levéltár 1975-ben, 1979-ben és 1980-ban megjelent három dokumentum-gyűjteményének alapvető fontosságát ezek a tények teszik cáfolhatatlanná. Olyan összeállításokat tettek közzé, amelyek a szocialista fejlődés két igen fontos évtizedéről adnak közvetlen tudósítást és ezzel hosszú időre meghatározzák a helyi kutatások hozzáférhető forrásbázisát. Nyilván nem csupán azért, mert különböző korlátozások esetleg megnehezítik a kutatást ebben az anyagban, hanem azért is, mert a hatalmas mennyiségű tanácsi irattermelésben még a képzett kutató is csak nagy munkával tudja a lényegest a lényegtelentől elválasztani. Őszinte elismerés illeti tehát a nógrádi levéltárosokat, hogy a tanácsoknak a művelődésügy és az egészségügy területén kifejtett tevékenysége után a szövetkezeti szféráról sem feledkeztek el. A számszerűségében sem csekély mennyiségű dokumentum (81 db) kiválasztásában, az eddigiekhez hasonlóan, a tanácsok és végrehajtó bizottságaik elé készült jelentések, a vb-jegyzőkönyvek napirendjei képezték az alapot. Tematikában közel arányosan kétfelé osztva a tanácsok és a kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek, valamint a tanácsok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek csoportosítás érvényesült. A kisipari termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek a falusi lakosság alapvető ipari és szolgáltatási, ellátási bázisait jelentették már 1948-tól, de különösen az 235