Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - IRODALOM - Gazdag István: Tanulmányok Szécsény múltjából 1–3. kötet. Szécsény, 1978–1980. / 230–235. o.

Horváth István csak részben tudott megbirkózni nem könnyű feladatával, a forradalmak korának bemutatásával Szécsényben. Az első füzetről összegezve elmondhatjuk: rangos indítás történt, ha a tanulmányok között tapasztalható egyenetlenség is. 2. kötet, 1979.63 p. Fügedi Erik: A ferencesek letelepedése Szécsényben c. dolgozatában az első sorokat az ősi ferences templom és kolostor méltatására szánta. Az épületek megmaradt gótikus részletei és az okiratok bizonyítják, hogy a templom és a rendház az 1340—1350-es években épültek. A hazánkban alapított első szerzetesrendek — a bencések, a ciszterciták, vagy a premontreiek —jellemző vonása a világtól való elvonulás volt. A 13. század első évtizedében alapított kolduló rendek, a domonkosok és a ferencesek a külvárosok — Magyarországon a mezővárosok — lakosságának lelki gondozását tartották a feladatuknak és az apóstoU szegénységhez akartak visszatérni. Életükkel és tevékenységükkel újat hoztak a korábbi szerzetesi ideállal szemben. A ferencesek 1.229-ben érkeztek Magyarországra és 1350-ben már 51 kolostorukról tudunk. A szerző pontosan eligazítja az olvasót a ferencesek rendjében végbement szakadásról, arról,hogy hazánkban obszervánsok és mariánusok külön rendtartományt hoztak létre. Nálunk a szegénységi fogadalmat szigorúan megtartó obszervánsok szerepe növekedett. Guti Ország Mihály nádor 1465-ben elűzte a mariánusokat és helyükbe — pápai engedéllyel — obszervánsokat telepített. Fügedi Erik e helyen is felhívja a figyelmet e rend tagjainak a parasztsággal való szoros összefonódására, arra hogy soraikból kerültek ki a Dózsa seregében harcoló barátok. Szerzőnk érdekes és precíz fejtegetésével, élvezetes stílusával kedvet ébreszt a téma mélyebb tanulmányozására. Patay Pál hálás feladatra vállalkozott, amikor Régészeti kutatások, régi és új lelőhelyek Szécsény határában és környékén c. írásában régészekről, nógrádi ásatásokról kínál olvasmányos tájékoztatást. A szerző sorra veszi Szécsényben és közvetlen környékén a jelentős régészeti lelőhelyeket. Befejezésként Patay az indokolt és szükséges jövőbeni feltárásokra hívja fel a figyelmet. E két értekezést Szemelvények Szécsény történeti forrásaiból c. válogatás követi Antal Károly gondozásában. Az összeállítás célja, hogy hozzáférhetővé tegye a közgyűjteményekben őrzött régi műveket." A részleteket megelőzően rövid, hasznos ismertetőt kapunk a szerzőről. Bél Mátyás (1684—1749) Az újabbkori Magyarország történelmiföldrajzi leírásában a szécsényi várról, történelmének izgalmas fejezeteiről, a közeli Pöstényról, valamint Dolányról olvashatunk. Mocsáry Antal (1757-1832) Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statisztikai esmértetése Pest 1826. c. művében a szécsényi járás, de főleg Szécsény vára történetét jegyezte fel. Röviden szól alsó Ludányról és Endrefalváról. Fényes Elek (1807-1876) Magyarországnak, s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja, statisztikai és geographiai tekintetben, valamint Magyarország geographiai szótára c. munkáiban ír a szécsényi járásról. Pesty Frigyes (1823—1889) 233