Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - ADATTÁR - Tilcsik György: Wagendrüsszel mezőváros örökváltsági szerződése / 195–215. o.

Az örökeladási szerződéshez — az 1844. március 16-án végzett átíráskor és hitelesítéskor — fűzött záradék a haszonvételek és az ingatlanok eladásáért járó 100 000 pengő forint kifizetéséről már mint befejezett tényről szól. Emellett minden bizonnyal - bár az örökváltsági szerződés ezt a királyi jóváhagyás megérkezéséhez kötötte — sor került az örökváltsági „summa" kifizetésére is. Erre enged következtetni, hogy már a szerződések aláírásakor elkészítették a 110 000 pengő forint pontos szétosztását tartalmazó jegyzéket, és az is, hogy az uralkodói jóváhagyás megérkezése utáni családülésen szót sem ejtettek a 10 000 pengő forint kifizetéséről, sem pedig felosztásáról. Az örökváltsági szerződés hitelesítő záradékában nyilvánvalóvá tette volna, hogy a család a pénz felvételével nem várt a jóváhagyás megérkezéséig, másfelől szöges ellentmondásban állt volna a szerződés szövegével is. (MOL P 491 31. k. vagy 34. cs. 1844. febr. 19., 1846. máj. 17., Az örökváltsági szerződés., Az örökeladási szerződés.) 59 MOLP49131.k.vagy34.cs. 1844. febr. 19. 60 Az örökváltsági szerződés., Az örökeladási szerződés. 61 Az említett malom családon belüli eladását tartalmazó latin nyelvű szerződés szövegét nem közöljük. 62 Az örökváltsági szerződés. Megjegyezzük, hogy Kállay Istvánnak a hazai nagybirtok kormányzatáról szóló, kitűnő monográfiája Wagendrüsszel örökváltságának összegét 110 000 pengő forintban adja meg. (Vö. Kállay István: A magyar nagybirtok kormányzata 1711—1848. Bp. 1980. Akad. 145. p.) Ez — mint fentebb láttuk — az örökváltsági és az örökeladási szerződésekből együttesen befolyt összeg volt. Itt mondjuk el, hogy Hankóczy idézett munkája is megemlíti Wagendrüsszel örökváltságát, de annak mind időpontjára, mind összegére vonatkozóan hibás adatokat közöl. (Vö. Hankóczy: i. m. 99. p.) 63 Bartal.:i.m. 101-115.p. Barta L.: i. m. 53—58. p. 64 Az örökeladási szerződés. 65 MOLC59 1347.cs. 66 MOLP491 31.k. vagy 34.es

. 1846.máj. 17. 67 Az örökváltsági szerződés. 68 Az örökeladási szerződés. 69 U.o. 70 A Máriássy család 1840-es évekbeli közös pénztárára és vagyoni helyzetére vonatkozóan lásd Tücsik: i. m. 509-510., 519-520. p. 71 Varga jános megállapítása szerint 1840 és 1848 között az úrbéres parasztság alig 1%-a tudott élni az engedőleges örökváltság lehetőségével. Az 1848 előtt megváltott 261 000 holdnyi terület pedig mindössze az úrbéresek által kézbentartott földek 1,89%-a, az összes hasznosított föld mindössze 1,4%-a volt. (Varga János szíves szóbeli közlése, amelyért ezúton is köszönetet mondok.) (Továbbá: Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Bp. 1977. Kossuth. 99. p., Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1849. Bp. 1967. Akad. 37-38. p., 128. p., Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Bp. 1971. Akad. 340., 344-345. p.) 214