Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Belitzky János: Miskolczy-Simon János (1880–1914) Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai / 101–134. o.

maromban és a Levéltárosok Lapjából), „A Sztranyavai Sztranyavszky család" (8 p.) és „A Széchényi-Szabó család" (11. p., mindkettő Budapesten és a Turulból), valamint „A Mikszáth család története" (Komárom, 8 p., Az Újság 1914. márciusi számából). Nem jelent meg különnyomatban a Turulban közölt „Hamisítványok Nógrád megye levéltárából" c. cikke, amelyben alapjaiban ingatta meg levéltáros elődje, Nagy Zsigmond (1817— 1880) és annak öccse, a családtörténeti ügyekben csalhatatlannak hitt, országos tekintélynek örvendő Nagy Iván (1824—1898) részrehajlatlan szavahihetőségét. A Széchényi-Szabó családdal kapcsolatban pedig Bártfai Szabó László tévedéseire mutatott rá, beigazolva a családnak a szécsényi és nem a szécsénykei eredetét. A Mikszáth-család múltjára vonatkozó kutatásai Irodalomtörténeti jelentőségén kívül társadalomtörténetileg is kiemelkednek a Mikszáth-család eredetére vonatkozó kutatásai. Megnehezítette ezeket, hogy az 1904. óta Horpácson, majd pedig az azzal határos Szomolya-pusztán is birtokos Mikszáth Kálmánnal e tekintetben nem folytatott megbeszéléseket. Az író hol Horpácson, — ahol 1907ben építtette a „görögstílusú tuszkulánumát" -, hol Budapesten lakott, és ha az 1910. május 28-án bekövetkezett haláláig értesülhetett is a Nógrádi Lapokban megjelent kezdeti lépésekről, azokról sehol sem nyilatkozott.

36 Amikor Simon János 1909 áprilisának elején Balassagyarmaton elfoglalta hivatalát, nyomban belecsöppent a Mikszáth Kálmán írói működése negyvenedik évfordulója megünneplését előkészítő helyi mozgolódásokba. Irodalmi érdeklődése is vonzhatta a feladatok felé. A Nógrádi Hírlap akkori felelős szerkesztője, Dr. Kossaczky Arnold, a lap április 18-i számában a „Mikszáth Kálmán" c. vezércikkével indította meg a helyi akciók sorozatát. A lap május 16-i számában a Borsod megyei Mikszáth-jubileumi előkészületekről szóló rövid beszámoló pedig valószínűleg már Simon tollából származik. Az augusztus 1-i számban pedig az ,,Archiváríus" fedőnévvel írt „Mikszáth szülőháza" c. cikk már egészen biztosan tőle ered. A cikk — Mikszáth-kutatás szemszögéből tekintve értékes tanulmánynak is tekinthetjük — számos, a Balassagyarmatról egy emberöltővel korábban eltávozott íróval kapcsolatos dologra igyekezett fényt deríteni. Vannak sorai — és ezek éppen a Mikszáth állítólagos nemességére vonatkozók —, amik azért tekinthetők jelentőseknek, mert még az író életében, általa nyilván elolvasva, de nem cáfolva láttak napvilágot. Ezek így hangzanak: „Mikszáth Kálmán életírói a családot nemesnek mondják. Nem valószínű ez az állítás. Legalább Nógrád megyében, ahol az író közvetlen elődei már 1848 előtt is laktak, nemességük nem volt elismerve. Gömör megye családtörténetírójának (Dr. Forgón Mihály) közlése szerint Gömör megye levéltárában sincs nyoma a Mikszáthok nemességének, annál kevésbé „kiscsoltói" előnevének. Az 1754—55. évi országos összeírásban sincs említve egyik vármegyénél sem. E kérdést azért kívántuk tisztázni, mert az országos, sőt világhírű írónak nincs szüksége arra, hogy biográfusai ily valótlan, s különben is értéktelen szépítgetéssel hízelegjenek neki". Már csak ezeket a sorokat is elolvasva, megértjük az ,,Archivárius" fedőnevet. Simon János levéltárosi és történetírói felelőssége kihangsúlyozásával vetette papírra azokat. 113