Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Farkas Gábor: A községi tözskönyv bizottság tevékenysége Fejér megyében: az 1898:IV. tc. végrehajtása / 333–340. o.

az 1848-at követő évtizedekben keletkezett Fejér megyében. Ezek jelölése jórészt már a tulajdonosok nevéről történt', például Baracs határában 27 külterületi lakott helység volt, melyek között csak három név volt földrajzi szempontú, 24 pedig a tulajdonos nevét viselte. 1898 előtt a többi között a következő puszták és majorok voltak itt. Szitányi Károly puszta, Galambos Adolf-féle puszta, Korniss Károly féle puszta, Braun Árpád-féle puszta, Csapó-féle puszta, Szitányi Béla-féle puszta, Braun Pál-féle puszta,Baricza Istvánné puszta, Baricza István puszta, Baricza Ferenc puszta stb. E több nevű helyneveket a törzskönyvi bizottság megváltoztatta, s legfeljebb két szóból álló névvel helyettesítette, (pl. Matild-puszta, Anna-major, Irénmajor, Templompuszta, Mariskamajor, Irmamajor, Idamajor, Krisztinamajor stb.) Másutt is a helynevek rövidítésére való törekvés érvényesült. A Tác melletti Külső- és Belső Föveny-ből Fövenypuszta, az Alsószentiván melletti Szluháné féle felső puszta neve Elek pusztára változott. Nem sikerült azonban a legtöbb hosszú név (három-négy szóból álló összetett helynevek) rövidítése. Például továbbra is maradt Külsőkisperkáta -puszta, Felső-szőke-tanya, Alsó-szőke-tanya. Nagykarácsony szőlőhegy, Nagyhantosi erdőmajor, Czuczák-belső-major, Czuczák-külső-major stb. helynév. Csak némileg sikerült az idegen, főleg német helynevek magyarral történő helyettesítése, mivel a tulajdonos neve meghatározta a külterület nevét is. így maradt Aba határában a Hirschfeldtanya, Baracs mellett Förster-puszta, Dunapentelén a Leitner-, a Bruck, a Pfeffertanya, stb. Megmaradtak a szerb-horvát nevek is: Érd határában Eríakovecz, Dunapentelén Babanics, Rácalmásom Radicsa, Szauna, Kreska. Kevés külterületi nevet azonban megváltoztattak. A Gúttamási melletti Ó-kincsesből Kincses, az Isztimér határában fekvő Kiscsőszből Mellár, az Aba melletti Külső Kajtorból Fiáthkajtor, a Bakonysárkány határában levő Dietrich János majorból Jánosmajor lett. A községi törzskönyvi bizottság munkáját 1903-ban befejezte. Széli Ignác belügyminiszteri államtitkár a törvényhatóságok első tisztviselőit az 1898. évi IV. te. végrehajtására felszólította. Intézkedett az államtitkár arra nézve is, hogy a BM 76.710—1903, II.-c. rendelet a községi elöljáróságoknál foganatosítva legyen, s az új bélyegzők is a törzskönyvezett név értelmében készüljenek el. Ugyanakkor rendelte el az államtitkár azon községek bélyegzőinek és pecsétnyomóinak is a megújítását, melyek neve nem változott. Leszögezte, hogy valamennyi törzskönyvezett községnek országosan egységes pecsétnyomójának és bélyegzőjének kell lennie. 1903 után csakis azon községek bélyegzőit ismeri el a felsőbb hatóság hitelesnek,.amelyben a község neve köriratban szerepeit és a körirat közepén a törzskönyvezés éve van feltüntetve. Ez Fejér megyében mindenütt 1903-ban történt meg. Az eddig használt községi bélyegzők érvényüket vesztették, azokat a községi elöljáróságoktól bevonták és Fejér vármegye törvényhatósági levéltárába elhelyezték. A törzskönyvi bejegyzés alapján készültek el a községek és a külterületi lakott helyek jelzőtáblái, melyeket az 1903. évet követően valamennyi Fejér megyei településnél kötelezően alkalmazni lehetett

11 A vármegyei közigazgatásban 1903 végétől, de lényegében 1904 elejétől alkalmazzák a törzskönyvben felvett helységneveket. Az alispán által összeállított 1903. évi jelentésben, (Fejér vármegye állapotáról), amely 1904 tavaszán készült, már a belügyminiszter által jóváhagyott nevek szerepelnek.

12 339