Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Tilcsik György: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból 1979. Zalaegerszeg, 1979. / 532–535. o.

meglevő, az esetenkénti túlságosan részletező adatközlésből, dokumentálásból adódó „túlírás"-t felszámolnia. Ennek ellenére Vígh Károly e hatalmas forrásbázisra épülő, a korabeli sajtó és a kérdéskört tárgyaló szakirodalom minden számba jöhető elemét hasznosító, elmélyült és elemző feldolgozás nyomán készült monográfiája — bár már első megjelenésekor is úttörő jelentőségűnek számított - alapvetőnek tekinthető a jövőben készülő, hasonló tárgyú és célú munkák szerzői számára a felsoroltak mellett azért is, mert a Pest megyei eseményeket mindig az országos események sodrába helyezve tárgyalja, mindenkor utalva arra a rendkívül fontos kapcsolatra és kölcsönhatásra, mely a megye és a főváros között az adott időszakban jelentkezett. A kiadványt jól válogatott képmellékletek egészítik ki és a gyors eügazodást, tájékozódást nagyban elősegítő mutatók (személynév-, földrajzi név- és tárgymutatók) teszik teljessé. Tilcsik György KÖZLEMÉNYEK ZALA MEGYE KÖZGYŰJTEMÉNYEINEK KUTATÁSAIBÓL 1979. Szerk.: Degré Alajos. Zalaegerszeg 1979. Kiadja: a Zala megyei Levéltár. 242 p. A Zalai Gyűjtemény 12. kötetét veheti immáron kezébe az érdeklődő olvasó. Figyelmet, sőt elismerést érdemel ez a magas szám - még a hazai helytörténeti periodikák örvendetesen szélesedő körét tekintve is - különösen akkor, ha tudjuk: a sorozat 1974-ben indult útjára. Persze a számszerűség önmagában még nem lehet értékmérő, de a Zalai Gyűjtemény esetében a gyakori megjelenés mindig komoly, tudományos igényességgel párosult, hiszen a szűkebb szakmai közönségen és a helytörténet iránt érdeklődő zalaiakon túl remélhetőleg a szélesebb olvasótáborhoz is eljutó köteteire már a kezdettől a célszerű és átgondolt témaválasztás, a precíz feldolgozás, valamint a gondos szerkesztés voltjellemző. Ezeket a hagyományokat folytatja a 12. kötet is, melynek célja, hogy 1978 után másodízben nyújtson átfogó képet a Zala megye közgyűjteményeiben folyó kutatások legfrissebb eredményeiről. A tapasztalt szerkesztő és a szerzőgárda (Gódor Győző, Kerecsényi Edit, Lendvai Anna, Lendvay Béla, L. Szabó Klára, Lőrincz Barnabás, Németh József, Petánovics Katalin, Szabó Béla, Szentmihályi Imre, T. Mérey Klára, Vándor László és Valter Ilona) igazán sikeres munkát végzett, hiszen a szám szerint tizenhárom, többségében rövidebb lélegzetű — földrajzi, régészeti, történeti, irodalomtörténeti és néprajzi tárgyú — tanulmányt magában foglaló, időrendi szerkezetű kiadvány a zalai helytörténetírás nagy nyeresége. A feldolgozott kérdések sokszínűsége és a terjedelmi korlátok miatt elsődlegesen a Levéltári Szemle jellegéhez igazodó, ugyanakkor alapvetően a figyelemfelkeltés igényével 532