Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - ADATTÁR - Magyar Eszter: Az 1715–1720-as országos összeírások forrásértéke a 18. századi erdősültség kutatásában / 227–239. o.

4. A lakosság tűzifáját a falu határán belül szerzi be. 5. A falu határában épületfaerdő is találtható. 6. A falu határában fekvő erdőkben makkolás is folyik. 7. A falu határában jelentősebb mennyiségben írtak össze irtásföldeket. 8. A falu határában erdei legeltetés és kaszálás van. 9. Az összeírásból megállapítható extraneus erdőhasználat iránya. A térképen is ábrázolt kategóriák felállításánál szándékosan nem tettem különbséget abban, hogy a parasztság a saját, vagy a földesúr erdejéf használja-e, hiszen ennek az erdősültség rekonstruálásában nincs jelentősége, ez a tény csak az erdőhasználat fejében adott, vagy szedett járadékok nagyságában lehetett meghatározó. 1. A mintaszelvényen a legnagyobb arányban fordul elő. A fehér foltok aránya azért is sajnálatos, mert az ellenőrző forrásokkal, a katonai felvétellel és a helyi eredetű Összeírásokkal összevetve az erdőhasználati térkép két üres foltján, Gamás környékén, valamint Libickozma és Kürtös

8 táján terült el a mintaterület legerdősebb vidéke. Gamás határában, de tulajdonképpen már Tur déli részén, Fiad, Mocsolád, Ecseny vidékén kezdődött a magas, szálas, így makkolásra is alkalmas, jórészt tölgyesből álló erdők vonulata, amelyet így csak egy kissé délebbre, Geszti és Mernye vonalától Icezdődően lehetett bemutatni.

9 Az 1715—20-as összeírásokat feldolgozó kutatók valamennyien kitértek azokra az okokra és körülményekre, amelyek miatt a települések egy része eleve nem került összeírás alá, kuriális falvak stb.

10 Ilyen is akadt a mintaterületen Boglár esetében, a hiányok többségének az oka azonban a megye sajátos településtörténeti körülményeiből fakadt. Közismert tény, hogy a török pusztítás a megye középkori településhálózatát szinte teljesen megsemmisítette, a falvak nagy része vagy ideiglenesen, vagy végleg elnéptelenedett. Az újjátelepülés folyamata, a településhálózat megszilárdulása 1720-ra még nem fejeződött be, Gamás falut pl. 1715-ben még 9 jobbágy lakossal összeírták, de alakok 1720-ra szétszéledtek, a falu végleges megtelepülése csak 1722 után indult meg.

11 A térképszelvényen rögzített állapotban, a 19. század végén az itt található 65 község közül 24 még nem volt a 18. század elején adóztatható úrbéres lakossággal rendelkező, önálló gazdasági egység. Libickozmán, Pusztakovácsin, Kürtösön, Mocsoládon, Ecsenyenmég a 18. század végén is jórészt úrbéres, vagy kuriális zsellérség élt.

12 2. Nincs számottevő, az összeírás szempontjai szerint értékelhető erdeje a Balatontól délre eső vízparti falvaknak. Ezek a falvak ugyanakkor bőséges^ bár áradásos legelővel bírnak, amelyet pl. Buzsák faizásért rendelkezésre bocsát szomszádos falvaknak. Nincs Orda, Csehi, Teleki, Lelle, Varjaskér stb. falvak határában még tűzifára való erdő sem. Mindezek a falvak idegen faluból, szomszédos területekről szerzik be a tűzifáravalót, vagy saját földesuruk más birtokáról szolgáltatás fejében, mint pl. Lelle, Varjakér és Kisberény, vagy szintén szomszédos, de ebben az összeírásban közelebbről meg nem nevezett faluhatárból. Buzsák lakói a szomszédos Mohács prédiumról vágják a tűzifájukat, Csehiről annyit lehet megtudni, hogy 3/4, Ordáról pedig, hogy 1 mérföld távolságról faiznak. Természetesen nem minden megye összeírására jellemző ez a szűkszavúság, a jóval rendezettebb erdőhasználati viszonyokkal bíró Zólyom megyében pl. rendszeresen megadják 229