Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

védőnő az endrefalvai, litkei, ludányi körjegyzőségben, Etes községben. A főispán a járási tisztiorvosi teendők ellátásával ideiglenesen a salgótarjáni tisztiorvost bízta meg. A főszolgabíró — az alispán utasítására, a járási tisztiorvossal való egyeztetés alapján - a betöltetl len orvosi köröket a 3 működő körorvos között osztotta eí. A közalkalmazottak igazolása után Szécsényben még két nyugdíjas orvos kezdett dolgozni. Az egészségházak megsérültek (Karancsság, Rimóc), más rendeltetést töltöttekbe (pl. a szécsényi egészségház egy részében és a védőnői lakásban a rendőrség volt elhelyezve) vagy felszerelés hiánya miatt nem működtek. Szabályozni kellett az emberi hullák el temetését, a katonák exhumálását és nemzetiségek szerinti végleges eltemetésük rendjét; intézkedni az állati hullák elföldelése, a köztisztaság helyreállítása, a járványos betegségek terjedésének megakadályozása ügyében, annál is inkább, mivel semmiféle állatgyógyszer nem maradt sem a gyógyszertárakban, sem magántulajdonban. Állatorvos az első hónapokban egy volt a járásban. Biztosítani kellett az élelmiszerek előállításával foglalkozó üzemek, pékségek, üzletek piacok ellenőrzését, a húsvizsgálatot.

30 Fel kellett kutatni az elhagyott gyermekeket; ügyükben intézkedett, szükség szerint nyári napközi otthont szervezett a főszolgabíró, mint a szegényügyi bizottság elnöke a ludányi szeretetház háborús károsodásának megszüntetése és annak mielőbbi beindítása ügyében és még sok más szociális ügyben intézkedett a jegyzők megkeresése útján.

31 Az alispán utasítására a főszolgabíró számba vetette az elhagyott ingó-*és ingatlan vagyonokat (menekültek, deportáltak tulajdona).

32 Közvetlenül a felszabadulás után megindult a járás, a községek területén az iskolákat ért háborús károk felmérése, a károsodások kijavításának megkezdése, a tanítás feltételeinek megteremtése, az iskolák megnyitása; általában január—februárban kezdődött a tanítás, de a karancssági, a ludányi körjegyzőség községeiben, Nagylócon, Endrefalván még 1945. I. negyedévében sem indulhatott be, részben az iskola súlyos háborús károsodása, részben annak más irányú lefoglalása miatt. Ezekben a helységekben más középületbe sem tudták áthelyezni az iskolát. Több helyen (Szécsény, Litke) váltakozó tanítással dolgoztak. A legreménytelenebb helyzet Nagylócon alakult ki; önerőből nem tudta a község helyreállítani az iskolát, segítséget nem kapott, más, az iskola céljának megfelelő helyiség nem volt a községben; bár a többi háborús kárt szenvedett iskolában is csak a hideg beálltáig lehetett szó tanításról. A tanítók igazolása 1945 tavaszán megkezdődött.

33 Az elmondottak során néhány — a legfontosabbnak ítélt — terület bemutatásával próbáltuk megrajzolni a felszabadulás utáni hónapok eseményeit, jelentőségét, erőfeszítéseit, azt az időszakot, amelynek során Nógrád megye szécsényi járása is elindult a népi demokratikus forradalom útján. Jegyzetek 1 Dimitrij Fjodorovics Loza: A szovjet csapatok felszabadító harcai Nógrád megyében. Hadtörténeti Közlemények 1967/4. sz. 587-636. p. 86