Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

különösen ha a beszolgáltatási kötelezettségét teljesítette a körjegyzőség. A litkei körjegyző kérte, miután kb. április elejéig 1000-1200 fős román kórház volt Litkén, és annak ellátását a község fedezte, Ipolytarnócon pedig 600 fős katonai egység állomásozott, hogy a körjegyzőséget az egyéb szolgáltatások alól mentesítsék, a hivatali munka végzéséhez a legszükségesebb feltételeket biztosítsák, akadályozzák meg a jogtalan katonai vásárlásokat annál is inkább, mivel az eddigi és akkori szükségleteket figyelembe véve (április 21-én) „8,5 kg kenyérgabona fejadag jut egy-egy„lakosra az új termésig.... a vetőmag hiány miatt a tavaszi vetésterület cca. 20%-os kiesésével kell számolni" (Kb. 1700—1800 fő volt a körjegyzőség lélekszáma ekkor. L-né) - Litke, Ipolytarnóc mint határterület különösen súlyos helyzetben volt a felszabadulás utáni első hónapokban —. A katonai parancsnokság, a népi szervek, a polgári hatóságok együttes erővel mindent megtettek azért, hogy a katonaságnak és a lakosságnak egyaránt biztosítsák a legszükségesebb élelmiszereket. A közellátásügyi miniszter rendelete értelmében az alispán április 20-án jelentést kért a főszolgabírótól arról, hogy „a szovjet katonai parancsnokság a Vörös Hadsereg élelmezésére április elejéig teljesítendő beszolgáltatásként a vármegye területére .... összesen mely gabonaneműből, állatból, illetve élelmiszerből, takarmányból milyen mennyiség beszolgáltatását rendelte el" és április l-ig ténylegesen miből mennyit adtak át, valamint az átvett terményekért, állatokért, élelmiszerért milyen bankjegyekkel fizettek, milyen egységárakat alkalmaztak? A járási főjegyző május 29-én terjesztette fel az alispánhoz az összesítő kimutatást. Ennek másodpéldánya nem maradt meg, így a mennyiségeket nem ismerjük, csupán részismereteink vannak arról , hogy a Vörös Hadsereg fizetett a beszolgáltatott élelmiszerekért; pl. Szécsény községben mintegy 200 db marháért - a szovjet hadsereg által kibocsátott bankjegyekkel - 2 P-t fizettek kilogrammonként. Az egyéb, esetenkénti élelmiszervásárlások alkalmával is ugyanilyen pénzzel fizettek. A Vármegyei Közellátási Kormánybiztos 206/1945. sz. rendelete értelmében — a nyár végétől — a Vörös Hadsereg részére beszolgáltatott vágóállatok ellenértékét a községi elöljáróságok megtérítették az állatokat beadó lakosoknak és ezt az összeget a községre kirótt jóvátételben számolták el.

28 A romeltakarítás, a különböző területeken történő helyreállítás, — közúti — (utak, hidak), vasúti közlekedés, áramszolgáltatás, tűzvédelem megteremtése —, az élelmiszer szállítás, bunkerek - tankcsapdák betemetése, megsérült középületek javítása stb., különösen kezdetben, csak kézi és igás robottal, közmunkával volt megoldható. Ennek igazságos — a szükségletekhez és a lehetőségekhez alkalmazkodó — megszervezése ugyancsak a népi szervek és a községi, járási közigazgatás együttes munkájával, a nemzetőrség, a szovjet katonai parancsnokságok segítségével történhetett. Szükség volt azonban időnként az MKP, a járási szovjet katonai parancsnok, a főszolgabíró közbelépésére is az aránytalanságok csökkentése, megszüntetése érdekében, különösen a sürgős mezőgazdasági munkák idején.

29 Fontos volt a közegészségügyi teendők ellátásának megszervezése. Közvetlenül a felszabadulás után mindössze két orvos és két, szűkös készlettel rendelkező, gyógyszertár maradt a járás területén. A május 7-i főszolgabírói jelentés szerint már 3 körorvos, 4 védőnő és 1 szociális előadó tette le az esküt. Változatlanul nem volt sem orvos, sem 85