Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

hatáskörüket a járási főjegyzők vették át. Ténylegesen elnevezés változásról van szó. Hatáskörük — a polgári korban kialakulthoz viszonyítva — lényegileg nem változott; továbbra is összefogott és irányított a főszolgabíró, illetve főjegyző minden, a járás területén folyó közigazgatási munkát. Elsőfokon intézkedett építési, ipari, kihágási ügyekben. 1945-ben a rendszer és a személyi összetétel megváltozása jelentett tartalmi változást; bár az első időkben a szécsényi járásban és az ország más területén is a közigazgatás sok régi szakembere a helyén maradt.

4 A megyei közigazgatás 1944. december 8-tól szünetelt; 1945 januárjában Draskóczy Béla árvaszéki ülnök megbízottként elvállalta az alispáni hivatal vezetését. Január 24-i leiratában felhívta a mb. szécsényi járási főszolgabírót, dr. Deák Pál volt szolgabírót, hogy ,ft járási és ebben a községi közigazgatást hívja életre és indítsa meg," a posta szünetelése miatt a futárszolgálat megszervezéséről gondoskodjék.

5 Az új főispán, Szabó József 1945. február 6-án kezdte meg munkáját. A főszolgabírói hivatalban az első aktát január 22-én iktatták. Március 19-i az első adatunk a hivatal szolgálatban álló alkalmazottairól: Deák főszolgabíró — akit február 23-án nevezett ki a főispán — jelentette az alispánnak, hogy dr. Vadas János szolgabíró, Szanda László irodafőtiszt, Jeszenszky Miklós irodasegédtiszt, Pintér Mihály egészségügyi főellenőr, Kedyes Sándorné kezelő, Becsey György és Krámer Magdolna kisegítő, dr. Csiffáry Flórián állatorvos a hivatali esküt letette. A főszolgabírói hivatalhoz kinevezett fogalmazókról

(

kezelőkről, a vármegyei szakhivatalok képviselőiről, rajtuk kívül az elmenekült, de szolgálati helyükre még vissza nem tért vármegyei alkalmazottakról is tájékoztatta a főszolgabíró, az alispánt, az április 19-i jelentésében. Elmenekült dr. Hanzély Tamás főszolgabíró, dr. Honéczy Ádám szolgabíró, Szanda Éva díjnok, - utóbbi kettő a június 20-i főszolgabírói jelentés szerint június 5-én visszatért, igazolásuk folyamatban —. A március 19-én esküt tetteken kívül elfoglalta állását Horváth Emil gazdasági felügyelő, Muzsay Klára vármegyei szociális előadó, Jeszenszky Miklós tűzrendészeti felügyelő is.

6 A háborús károk, a még harcban álló hadsereg -, a lakosság érdeke, az új élet megteremtésének minden gondja egyszerre jelentkezett és kívánt megoldást. Bizonyos felosztást, rendszerezést kell megvalósítanunk, hogy a kialakult helyzetet némileg áttekinthessük. A jegyzők helyzetjelentéseiből, a háborús károk felméréséből kell kiindulnunk. Január 20-án 11 pontból álló kérdőívet küldött a főszolgabíró a jegyzőkhöz, melyre haladéktalanul választ kért. A január 21 és február 20 között beküldött válaszokból az alábbi helyzetkép állt össze: — A futárszolgálatot mindenütt megszervezték; a karancssági és az endrefalvi körjegyző nem válaszolt a kérdésre. — A háborús károkat illetően azért nem kaptunk az egyes körjegyzőségek helyzetéről pontos képet, mivel a károk mellett sem az ossz lakóház, sem az összlakosság számát nem jelentették a jegyzők; — kivéve a nógrádszakáli és az endrefalvai —. — A háború folyamán viszonylag legkevesebb ház károsodott a sóshartyáni (20, de itt a templom és a Hangya szövetkezet is), a rimóci (42), a mihálygergei körjegyzőségben (75 és a róm. kat. iskola), jóval több a karancssági (139), a ludányi (139, ebből Pöstyén74